Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága kedden ismét összeült, és mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, a Jobbik ismét megpróbálkozott a betelepülés minden formáját kizáró alaptörvény-módosításával - amely nemcsak a Brüsszel által kigondolt szétosztási mechanizmusra, hanem a Rogán Antal által életre hívott, offshore-hátterű és nemzetbiztonsági kockázatokat rejtő letelepedésikötvény-programra is egyszerre mondana nemet.
Staudt Gábor (Jobbik) azzal próbált érvelni az ülés kezdetén, hogy mivel a kötvények kereskedését úgyis felfüggesztette az Orbán-kormány, így feleslegesnek tűnik a létük (persze, ha nem akarják azokat később újraaktiválni), zárjuk le végleg az egészet, fogadják el a Jobbik módosítóját, amely egyébiránt mindössze egyetlen mondattal különbözik az Orbán Viktor által jegyzett a javaslattól. A fideszes képviselők azonban meg sem szólaltak, így nem hogy vita, de még párbeszéd sem alakult ki.
Egyszerűen csak szavazatukkal ismét megakadályozták, hogy a testület napirendre vegye a jobbikos beadványt (a független Kész Zoltán viszont ismét támogatta a módosítót).
Mindez azért is visszás, mert reggel még a Fidesz arról írt a manchesteri tragédia kapcsán, hogy az "újabb terrortámadás megerősíti azt a célkitűzésünket, hogy határainkat minden eszközzel meg kell védeni" - ám a kiskapukat lezárni még sem hajlandó.
Mint ismert, a Jobbik azután nyújtotta be ismét a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvénymódosító-javaslatát, miután Brüsszelben az Orbán-kormány újfent térdre kényszerült, és belement abba, hogy uniós kérésre DNS-vizsgálat után befogad 14-18 év közötti migránsokat nyugatról.
Az Igazságügyi bizottságot május 3-án jelölték ki, 30 napjuk van arra, hogy tárgyaljanak a javaslatról; május 8-án egyébként egyszer már nemet mondtak a fideszesek a betelepítéssel szembeni alaptörvény-szintű védelemre.