A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógusszakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot. A kormány rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik sztrájkolnának a jobb munkakörülményekért. A civil jogvédők szerint a mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat.
A sztrájkjog alapjog. Ha elveszik, nem marad más, mint a polgári engedetlenség
- olvasható a civil szervezetek közösen kiadott sajtóközleményében
A közleményben hangsúlyozták, hogy a PDSZ és a PSZ lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért. A kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta. A járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.
Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó - jelen esetben a kormány - és a társadalom, az nem sztrájk
- zárul a civilek és a pedagógusok közleménye.