Magyarország és Svédország politikai kapcsolatainak javulnia kell, mielőtt az északi állam NATO-tagságára vonatkozó kérelmét jóváhagyjuk
- idézte a Reuters a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, amely a Katari Gazdasági Fórumon hangzott el.
A Magyarország és Svédország közötti politikai kapcsolatok borzasztóan rosszak. Nem akarunk konfliktusokat importálni a NATO-ba
- tette hozzá a miniszterelnök.
A Reuters emlékeztet, A svédek NATO-csatlakozási kérelmét Magyarország lassan egy éve nem hagyta jóvá. A finnek kérelmét is csak nyolc hónap halasztás után hagyta jóvá az Országgyűlés. A NATO júliusban tartja következő csúcstalálkozóját, amin Svédország csak vendégként vehetne részt, ha Magyarország és Törökország továbbra sem ratifikálja csatlakozási kérelmet.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban azt állította, hogy a Fidesz elvben támogatja a svéd csatlakozást is, de a kormánypárti képviselők közül állítólag azt mondták, a svéd kormányzati szerepelők sportot űztek abból, hogy folyamatosan megkérdőjelezték a magyar demokrácia állapotát, és szerintük sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot.
A magyar képviselők megnyugvást várnak, hogy a köztük lévő politikai viták többé nincsenek, nincs gond a magyar-svéd együttműködés alapjaival
- mondta Orbán Balázs aki a finn NATO-csatlakozás parlamenti megszavazását azzal magyarázta, hogy Finnország esetében egy „különleges történelmi barátságról és szövetségről” van szó.
A kérdések rendezésére tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Az ezt vezető Hende Csaba a mosolydiplomácia szintjén elégedett volt, de végül csak a finnek kérelmét hagyták jóvá.
Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a katari gazdasági fórumon Dohában 2023. május 23-án. Balról John Micklethwait, a Bloomberg főszerkesztője. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher