Szakértők sem tudják biztosan, hogyan képzeli Orbán a határon túliak családtámogatását

Szakértők sem tudják biztosan, hogyan képzeli Orbán a határon túliak családtámogatását

A miniszterelnök Erdélyben elhúzta a mézesmadzagot, de csak találgatni lehet, hogyan tervezik a magyar családtámogatási rendszert kiterjeszteni a külhoniakra.

A miniszterelnök szombaton, Tusnádfürdőn jelentette be, hogy a kormány 2025-től megduplázná a gyerekek után járó családi adókedvezményt, amelyre várhatóan két lépésben kerül sor.

Egyúttal azt is közölte, a kormány belátható időn belül az összes, magyaroknak járó támogatást, például a családtámogatást kiterjeszti a magyarok lakta területekre az országhatárokon kívül is. Több részletet nem árult el, de már ennyi is éppen elég volt, hogy felbolyduljon a bankszektor.

Csak a bizonytalan a biztos

Orbán hétvégi, kevés konkrétumot tartalmazó tusványosi vállalása alapján akár az is elképzelhető, hogy a hazai bankoknak külföldi ingatlan megvásárlásához kellene hitelt nyújtaniuk. Ehhez a banki gyakorlatot alapjaiban kellene átírni. A Bankmonitor elemzési igazgatója, Árgyelán József a 444-nek elmondta,

mivel a családi adókedvezmény a magyar szja-fizetőkre vonatkozik, csak az egyösszegű, vissza nem térítendő támogatások, hitelek kiterjesztése jöhet szóba

– írja az Economx. Árgyelán úgy véli, szokatlan lenne, ha külföldi lakásvásárlás finanszírozásáról gondolkodna a kormány. Az első kérdés rögtön az, egy külföldi bank vajon adna-e hitelt egy ingatlanra, ha azon rajta van a magyar állam jelzálogjoga.

Mit kapnak valójában a külhoni magyarok?

A kormány tehát határon túli, vélhetően gyermekvállalásra készülő családokat támogatna. Amit nem tudni, hogy ez a támogatás magyarországi, vagy külföldi lakás megvásárlásához járna.

Jelenleg az orbáni ígéret több ponton is akadályba ütközik.

Ilyen pl. az, hogy a magyarországi bankok magyar lakóingatlanok vásárlását finanszírozzák, amihez gyakran magyar lakcímet vagy munkaviszonyt várnak el. Másik probléma, hogy magyar bank külföldi ingatlanvásárlást nem finanszíroz. Ha ez a banki gyakorlat nem változik, akkor a magyar államnak kell megállapodást kötnie például a román, szerb, szlovák bankokkal.

Az is kérdéses, milyen támogatási formát választ a kormány, és hogy a pénzintézetektől elvárható-e – ha igen, milyen alapon –, változtassanak a korábbi rutinon.

Aztán miből?

Azt se felejtsük el, hogy június végéig az államháztartás központi alrendszere 2656,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Nagy a nyomás a kormányon, ugyanis egyszerre kell rendbe tennie a költségvetést, és közben a 2026-os választásokhoz közeledve megágyazni a szokásos állami osztogatásnak.

Az is rejtély, miből kívánják meglépni határon belül a családi adókedvezmény duplázását, merthogy – hiába a nyári adóemelési csomag – ebben a pillanatban nem ismert, miből tervezik azt fedezni. A Portfolio számításai szerint

a dupla családi kedvezmény úgy alsó hangon 240 milliárd forintot tenne ki.

(Címlapkép: Orbán Viktor)