Durva államosítás vagy hatékonyságnövelés? Ultimátum vagy csak puhatolózás? Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) polgármestereknek küldött levelét jártuk körül, amelyben arról faggatják a települések vezetőit, hogy tervezik-e átadni az államnak a rendelőintézeteiket. Lapunknak Csőzik László, Érd polgármestere, Dr. Kunetz Zsombor, egészségügyi szakértő és Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke nyilatkozott.

Mint arról beszámoltunk, totális államosításra készül az Orbán-kormány az egészségügyben, a tervek szerint átvennék a szakrendelőket az önkormányzatoktól. Erről nemrégiben levelet is küldött a Jenei Zoltán vezette Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) a polgármestereknek, akiknek e hét végéig kell nyilatkozniuk arról, hogy átadják-e szakrendelőiket az államnak. Lapinformációk szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság január óta gyűjti a 136, nem állami tulajdonban lévő járóbeteg-ellátó intézmény gazdálkodási és egyéb adatait.

A kormány indoklása szerint a szakrendelők állami átvétele

“lehetőséget jelent járóbeteg szakellátási feladatok hatékonyságának növelésére, a betegutak egységesítésére és a várakozási idők rövidítésére”.

Ezt a véleményt azonban nem mindenki osztja: Soproni Tamás, Terézváros ellenzéki polgármestere a Népszavának elmondta, buta döntés lenne az államosítás, mert a szakrendelő működési költségeinek, eszközbeszerzéseinek mintegy 15 százalékát most az önkormányzat biztosítja. A Momentum fővárosi frakcióvezetője szerint csak az elmúlt három évben – részben az önkormányzat segítségével – jelentősen megújult a műszerpark a szakrendelőkben.

Újpest pedig már hétfőn, egy rendkívüli képviselő-testületi ülésen döntött arról,

hogy nem adja át a rendelőintézetét az államnak.

Érd sem akarja átadni a rendelőjét, Csőzik László szerint az akut helyzeteket jobban tudja kezelni az önkormányzat

Csőzik László, Érd polgármestere az Alfahírnek kedden elmondta, március 13-án kapták kézhez az OKFŐ levelét, amire már fogalmazzák a válaszközleményüket. Kifejtette, nem akarják átadni a Dr. Romics László Egészségügyi Intézményt az államnak, azért küzdenek, hogy náluk maradhasson. Ahogyan még januárban lapunknak elmondta, az ügyben emiatt többször is felszólalt tavaly decemberben az Önkormányzatok Szövetségénél.

Az ellenzéki városvezető azt azonban nem tudta megmondani, pontosan mi fog történni, ha nem adják át önként állami fenntartásba a rendelőjüket, az ugyanis nem derül ki a levélből.

Érd első embere az önkormányzati fenntartás melletti érvelve példaként felhozta, hogy az elmúlt nap során egy akut válsághelyzet alakult ki, amikor az érdi szakrendelőben az egy műszakkal dolgozó labor már nem volt képes ellátni annyi embert, ahányan vérvételre vártak vagy valamilyen vizsgálatra mentek volna.

Csakhogy hiába a kialakult tumultus, elmondása szerint állami finanszírozásból egyszerűen nem lehet a második műszakot megindítani (érdekesség, hogy a levélben éppen hatékonyságnövelésre hivatkozik a kormány - a szerk.) Mint kifejtette, ez éppen egy olyan eset, amikor az önkormányzat megmutathatja, hogy jobb fenntartó, mint az állam, mivel ebben a konkrét esetben relatíve kis költségről van szó, amit könnyen és rövid időn belül meg tud finanszírozni, hogy mielőbb lehessen plusz műszak a kórházban.

Csőzik László arra is kitért, hogy

az intézményben attól tartanak, hogy az orvosokkal elkezdenének majd “tetriszezni”, vagyis összevissza vezényelni őket.

Elmondása szerint náluk az orvosok zömében 60 év feletti, helyi lakosok, akik már nehezen mozdulnak, ugyanakkor kiemelte:

„Ha nagyon abajgatják őket, akkor inkább átmennek a magánpraxisba vagy egyszerűen nyugdíjba vonulnak”.

“Bármihez hozzányúl az állam, abból szardarab válik”

Lapunk megkeresésére Dr. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő elmondta, amennyiben az önkormányzatok átadnák a szakrendelőiket az államnak, akkor a vármegyei kórházak lesznek azok, amelyek az ellátást koordinálják. Ez pedig ahhoz fog vezetni, hogy elsődlegesen a szakrendelőkből, majd pedig a kiskórházakból fogják elszívni a munkaerőt, hiszen a vármegyei kórházaknak sem áll rendelkezésére elegendő humánerőforrás.

Kifejtette, teljesen megérti azon önkormányzatokat, akik nem akarják kiadni a kezeik közül a szakrendelőiket, miközben egy normálisan működő országban nem lenne kérdés, hogy az állam működtesse a háziorvosi rendszertől kezdve a kórházakon át a szakrendelőkig mindent az egészségügyben.

Az egészségügyi elemző úgy véli,

jelen helyzetben azonban a betegbiztonságot erősen veszélyeztetné, ha állami kezelésbe adnák át az önkormányzatok a szakrendelőiket.

Hozzátette:

“Bármihez hozzányúl az állam, abból szardarab válik”.

Kunetz arra is kitért, nem látja biztosítottnak azt, hogy amennyiben nem adják át a polgármesterek a jelenleg önkormányzati fenntartású szakrendelőket, akkor valamilyen úton-módon az ezekben dolgozó orvosok átvezényelhetőségét nem oldja majd meg a kormány.

“Ha nincs meg rá jogszabály, akkor majd meg fogják teremteni azt a jogi formát, amivel ezt holnaptól már be is vezetik”

- emelte ki.

Úgy látja, a kormány most egyelőre felméri, mennyi önkormányzat nem akarja átadni a rendelőket, hiszen nyilván akad majd jónéhány olyan kiüresedett és legatyásodott önkormányzat is, amely szívesen megválna attól a plusz költségtől, amivel a szakrendelők üzemeltetése jár.

Gémesi György szerint nem ultimátumról van szó, egyelőre inkább csak puhatolózik a kormány

Gémesi György, Gödöllő polgármestere az Alfahírnek kicsit árnyalta az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) levelét. Szerinte ez korántsem tekinthető ultimátumnak, egyelőre inkább csak puhatolózik a kormány, hogy az egyes önkormányzatoknak mi a terve a helyi járóbeteg-ellátás jövőjét illetően.

A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke lapunknak kedden arról beszélt, a rendelőintézetek államosításával összességében nem értenek egyet, mert sok önkormányzat és fővárosi kerületek ezt nem támogatnák. Van persze olyan önkormányzat a szövetségen belül, amelyik visszaadná az állam kezébe.

Mint rámutatott, ez egy tájékozódó levél, így nem arról van szó, hogy határidőre dönteniük kell a polgármestereinek, hanem arra kíváncsiak, hogy mi az elképzelésük, álláspontjuk az adott településeken található rendelőintézetekkel kapcsolatban.

A Magyar Önkormányzatok Szövetsége a törvény megszavazása előtti egyeztetésen - amelyen Takács Péter egészségügyért felelős belügyi államtitkár is részt vett -, közölte, összességében nem támogatják a rendelőintézetek visszaadását. Gémesi szerint ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy egyes önkormányzatok, ahol ez problémát jelent, ennek ellenére nem adhatnák át a szakrendelőiket.

“A kérdés az, hogy mennyire akarja ezt egységesen kezelni az egészségügyi kormányzat, és milyen forrásai vannak arra, hogy azokat a rendelőket, amelyeknél anyagi gondok vannak, jól tudja működtetni”

- fogalmazott.

Körülbelül 40 milliárd forintot tolnak bele a rendelőkbe a magyar önkormányzatok

Gödöllő polgármestere szerint akárhogyan is jár el a kormány, azon az alapvető problémán semmi nem fog segíteni, hogy orvoshiány van.

Gémesi György szerint két lehetőség van: az állam vagy egységesen minden rendelőintézetet államosít, vagy pedig az is elképzelhető, hogy csak egyeseket vesz át, a többit pedig meghagyja önkormányzati fenntartásban.

Mint rámutatott, körülbelül 40 milliárd forintot tolnak bele a rendelőkbe a magyar önkormányzatok, így hozzájárulva az egészségügyi ellátáshoz.

„Az is nagy kérdés, hogyha ezt államosítják, akkor ezt az összeget bele tudja-e tenni az állam az egészségügyi rendszerbe”

-  mondta lapunknak a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

(Címlapkép: Folyosó a kormány támogatásával felújított Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézetben az avatás napján, 2021. július 22-én. MTI/Koszticsák Szilárd)