A pártalelnöke továbbra fenntartja, irodája képviselői fogadóiroda, ő maga pedig a Magyar Országgyűlés tagjaként egy össznemzeti parlament képviselője, amelyet szavazataikkal a külhoni magyarok is legitimáltak. Mint írja, 2014 után már nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelessége is, hogy munkáját az elszakított területeink magyarságának érdekében is végezze.
Az irodámat nem zárom be, annak tábláját nem szerelem le, a büntetést nem fizetem ki, az ítéletet nem fogadom el, az ellen fellebbezést nyújtottam be az illetékes Újvidéki Szabálysértési Fellebbviteli Bírósághoz. Ha szükséges, ügyemmel kész vagyok a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.
Szávay István Magyarkanizsán, a bírósági tárgyalás után, február 19-én. Fotó: Béli Balázs/Alfahir.hu
Emlékeztetett: az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igenis van létjogosultsága, haszna és értelme külhoni képviselői fogadóirodáinak (a Jobbik alelnöke a zentai mellett irodát tart fent a felvidéki Dunaszerdahelyen, és Erdélyben, Székelyudvarhelyen is)
A Magyarellenes hatósági önkény előtt nem hátrálok meg, munkámat ezután is folytatom és személyesen vagy munkatársaimon keresztül továbbra is állok a hozzám fordulni szándékozó elszakított nemzettársaink rendelkezésére.
Mint ismert, a Jobbik alelnökét azért jelentették fel, s folyt ellene szabálysértési eljárás, mert a zentai irodáján a Jobbik logója és teljes neve szerepel. Nyilván maga az iroda léte szúrta-szúrja a szemét a szerb államnak, amit most azzal az indokkal próbálnak bezáratni, hogy az ország területén nem Szerbiában bejegyzett párt nem végezhet politikai tevékenységet.
Az ominózus tábla Zentán
Maga a bírósági procedúra is tragikomikusan indult, mikor a képviselő első meghallgatásán még az is kiderült, hogy nincs hivatalos beceneve, a második tárgyaláson pedig egyértelművé vált, a szerb hatóságok egész egyszerűen