Sok ezer diáknak a ballagással és az érettségivel új életút kezdődik el, ezért maga és pártja nevében sok sikert kívánt a diákoknak a vizsgához – mondta hétfői, napirend előtti felszólalásában Brenner Koloman, a Jobbik országgyűlési képviselője. A párt elnökhelyettese a Ház előtt felidézte, a kormány 2022-ben eltörölte a nyelvvizsga-kritériumot az egyetemi felvételiknél, amit az ellenzéki honatya „átgondolatlan és felelőtlen” lépésnek nevezett. Ő úgy vélte, ennek következtében 2024-ben negatív rekordot jelentő, 58 ezer nyelvvizsgára jelentkező személy volt, miközben 2019-ben még 125 ezerre rúgott ez a szám.
Brenner Koloman úgy látja, ezzel a kormányzat áttolta a felelősséget az egyetemek vezetőire, akik emiatt vagy vállalták a presztízs- és színvonalcsökkenést, vagy fenntartották, és így kevesebb normatív támogatást kaptak.
Az ilyen kapkodó, átgondolatlan és ötletszerű intézkedések helyett vezessék be a nulladik, úgynevezett nyelvi előkészítő évet!
– szólított fel az ellenzéki politikus.
A Jobbik képviselője úgy véli, a nyelvoktatás helyzete indikátora az egész rendszernek, mert látszik, hogy magántanár, illetve iskolán kívüli erőfeszítések nélkül csak a kiemelkedően tehetségeseknek van megfelelő szintű nyelvtudásuk.
Brenner szerint a nyelvi előkészítő év visszavezetése mellett a csoportbontást is lehetővé kell tenni a nyelvoktatás rendszerében.
„Nyelvtudás nélkül nincs modern tudás!”
– emelte ki a jobbikos politikus.
Felszólalása végén Brenner Koloman megemlékezett arról, hogy hétfőn tartotta ünnepi közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia, azt kérte képviselőtársaitól, hogy az akadémiát, tudósaikat becsüljék meg. Úgy vélte, a hazai tudományos élet „sokkal többet érdemel, mint a jelenlegi fideszes kormány tudás-, tudomány- és értelmiségellenes politikája”, ezért fontos lenne, hogy a következő költségvetés tárgyalása során valódi nemzeti és konzervatív fordulat álljon be az oktatáspolitikában.
Válaszában Rétvári Bence miniszterhelyettes is biztosította támogatásáról az érettségizőket. A nyelvtudással kapcsolatban a Fidesz politikusa arra emlékeztetett, 2018-ban térítésmentessé tették az első nyelvvizsga megszerzését a 35 év alatti fiatalok számára, így 196 ezer ifjú tudott nyelvvizsgázni. Emellett van 28 ezer fiatal nem nyelvvizsgával, hanem emelt szintű nyelvi érettségivel bizonyítja nyelvtudását.
A miniszterhelyettes azt mondta, az egyetemekre bízták annak eldöntését, hogy az adott szaktudáshoz szükség van-e az idegen szaknyelvet. Úgy vélte, továbbra is ösztönzik a nyelvtanulást, csupán lebontották azt az akadályokat. Rétvári azt is megemlítette, a KRÉTA rendszeren keresztül a köznevelésben tanuló diákok tízezrei számára biztosítanak mesterségesintelligencia-alapú nyelvtanulást oktató programot.