Ságvári Endre neve, az MTA Történettudományi Intézete által még 2013 tavaszán összeállított „Összefoglaló a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezésekkel összefüggő szakmai vizsgálatról” c. kiadványa szerint (mely IDE kattintva letölthető) „XX. századi önkényuralmi politikai rendszer fenntartáshoz kapcsolható.” Ennek következtében pedig a „közterület elnevezésére nem ajánlott” kategóriában található.
Bár a gyurcsányisták nagy bánatára közterületet már nem lehet elnevezni róla, a Szegedi Tudományegyetem egyik gyakorlógimnáziuma mégis máig Ságvári nevét viseli, a felsőoktatási intézmény pedig azóta sem kezdeményezte a névváltoztatást. Egy 2014. július 24-én hatályba lépett felsőoktatási törvény-módosítás értelmében azonban az állami felsőoktatási intézmények által fenntartott köznevelési intézmények neveiről immár Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter dönt.
Ezért Szávay István, a Jobbik alelnöke írásbeli kérdéssel fordult Baloghoz a gyakorlógimnázium nevének megváltoztatását szorgalmazva. A jobbikos képviselő kérdésében úgy fogalmazott, határozott meggyőződése, hogy a miniszternek „haladéktalanul intézkednie kellene annak érdekében, hogy az érintett intézménynél névváltoztatás történjék! Annál is inkább így gondolom ezt, mivel a kormány fontosnak tartotta, hogy közterületek ne viselhessék a diktatúrákhoz kapcsolódó személyek nevét, logikusnak látszik, hogy mindez a közintézményekre is vonatkozzék.” – tette hozzá Szávay.
A Balog Zoltán helyett válaszoló Rétvári Bence államtitkár egyetértett a felvetéssel, és ígéretet tett „a törvénysértő állapot megszüntetésére” még az idei nyári szünet folyamán. Továbbá a jobbikos honatya javaslatát megfogadva vállalta, hogy a Minisztérium a névváltoztatással kapcsolatban „mindenképpen egyeztet a fenntartó Szegedi Tudományegyetemmel és a törvényben előírtak szerinti érintettekkel.” (azaz remélhetőleg nem az EMMI fogja egyedül eldönteni, hogy mi lesz a Ságvári új neve, hanem legalább az intézmény fenntartójával, az ott tanítókkal és tanulókkal egyeztetni fog ez ügyben).
Szávay István az üggyel kapcsolatban az Alfahírnek elmondta, örül a sikernek és reméli, hogy a helyiekkel egyeztetve, közmegelégedésre szolgáló új nevet sikerül majd találni a gimnáziumnak. „Erről egyébként már az MTA 2013-as megindult helyben a gondolkodás, többek között az SZTE kiváló fizikus akadémikusa, a nem mellesleg Ságváriban végzett Bor Zsolt javasolta az iskolaépítő Klebelsberg Kunó nevének felvételét, amivel csak egyetérteni lehet.” – tette hozzá a jobbikos honatya. „A Jobbik a jövőben is mindent meg fog tenni a rendszerváltás tényleges befejezéséért, ebbe pedig magától értetődően beletartozik a kommunisták száműzése is a köztereink és a közintézményeink neveiből!” – zárta gondolatait a Jobbik alelnöke.
A harc nem ma kezdődött el
Ugyanakkor a névváltoztatásért zajló küzdelem nem most kezdődött el, a Jobbik már 2007-ben is azért tartott demonstrációt az iskola előtt, hogy az egyetem végre belássa: Ságvári Endre gyilkos volt, márpedig egy demokráciában ilyen fontos elitgimnáziumot nem lehet gyilkosról elnevezni.
Nyolc évvel ezelőtt Tóth Péter, a nemzeti párt szegedi elnöke egyúttal ajánlotta: a gimnázium ezentúl viselje Klebelsberg Kunó nevét.
Most végre siker koronázhatja a radikális párt törekvéseit, ezzel párhuzamosan biztosítva a szimpatizánsait arról, hogy a Jobbik értékrendszere nem változott, és amiért kiállt hosszú évekkel ezelőtt, azt most is fontos célnak tartja.
Ságvári, a gyilkos
Ságvári (eredeti nevén Spitzer) még egyetemi tanulmányai során ismerkedett meg a marxizmussal, 1936-ban pedig belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, ám 1940-ben már a kommunisták soraiban „küzdött”. Az 1942-től illegalitásban, földalatti mozgalmakban tevékenykedő fiatalember háborúellenes tüntetéseket szervezett és röplapokat terjesztett, bojkottra szólította fel a munkásokat. Amikor leleplezték és igazoltatni akarták hirtelen pisztolyt rántott és egy csendőrt halálosan megsebesített, mielőtt maga is halálos lövést kapott. 1959-ben Kristóf Lászlót, az egyik intézkedő csendőrt Ságvári meggyilkolásáért halálra ítélték és kivégezték. Kádár vérbíróságának akkori határozatát csak 2006-ban helyezte hatályon kívül a Legfelsőbb Bíróság, amely kimondta: a csendőrök a korabeli jognak megfelelően jártak el.
Kovács Dávid Attila