Tisztelt Miniszter Úr!A sajtóban német megszállási emlékmű néven emlegetett, Szabadság téri szoborkompozíció kapcsán a Jobbik Magyarországért Mozgalom korábban már megfogalmazta az egyértelmű álláspontját, miszerint fő politikai célkitűzésünk a magyar állam szuverenitásának helyreállítása. Ebből következően alapvető fontosságúnak tartunk minden, hazánkat megszálló idegen hatalmi törekvés elítélését. Ugyanakkor nagyon rossz üzenete van annak, ha az egyik totalitárius rendszert megszállóként, míg a másikat felszabadítóként mutatjuk be fővárosunk központi, nem mellesleg a szabadságról elnevezett terén.- írja az írásbeli kérdésben Novák Előd.
A képviselő szerint a helyzet tarthatatlanságát mutatja, hogy miközben a hatóságok évekig kordonnal védték, s a mai napig állandó rendőri jelenléttel őrzik az önkényuralmi jelképekkel is ellátott, a hazánkat megszálló vörös hordának emléket állító obeliszket, addig a másik totalitárius diktatúrával összefüggésben ugyanazon a téren ellentétes előjellel emlékművet emeltek. Tették mindezt úgy, hogy előzetesen semmiféle társadalmi vitára nem bocsátották annak felállítását, és ezzel a magukat a német megszállás áldozatai hozzátartozóinak vagy azok leszármazottjainak tekintő zsidó közösség felháborodását is sikerült kiváltaniuk.
A probléma a következőből fakad:
Azóta is tart egy tiltakozó akció, amely során egyesek az építési területet körbevevő kordont bontották el, azokra tiltakozó feliratokat festettek, vagy éppen jogszerű rendőri intézkedést akadályoztak. Mindezekért – nem elírás – csak megrovást kaptak. Novák Előd azt írja, a következmények nélküli Magyarországon ez szinte törvényszerűen vezetett oda, hogy az egyébként külföldiek által is előszeretettel látogatott terünkön
lényegében egy illegális szemétlerakót alakítottak ki a „tüntetők”.
"Kövek, fadarabok, bőröndök, papírszemét, van ott minden. Egyesek „Eleven Emlékműként” emlegetik az odahordott hulladékot és személyes tárgyakat. Ez megítélésem szerint még akkor sem fogadható el, ha egy tiltakozó felmenőivel esetleg borzasztó dolgok történtek is, hiszen a törvények elvileg mindenkire vonatkoznak".
A jobbikos politikus fontosnak tartotta emlékeztetni a belügyminisztert, hogy a korábbi években már volt hasonló kezdeményezés, 2008 szeptemberében a kommunizmus áldozatainak hozzátartozói szerettek volna lábbeliket elhelyezni a Szabadság téri szovjet emlékműnél, de azt a rendőrség megakadályozta.
Többük – például Kósa Gyula ’56-os szabadságharcos – ellen büntetőeljárás is indult, lévén voltak olyanok, akik szerint az őszödi hazugságbeszéd miatti tiltakozásra 50 év emigrációból hazaérkező férfi a rendőröket célozta az eldobott cipővel. Ő – bár bizonyíthatóan nem talált el senkit az eldobott cipővel – a haza szabadságának kivívásáért korábban kifejtett érdemei ellenére sem úszta meg egy szimpla megrovással.
Íme a kérdések:
Tisztelt Miniszter Úr!
- Önök támogatják, hogy minden egyes olyan emlékműnél, amely valamely csoportban ellenérzést ébreszt, „eleven emlékművek” létesüljenek?
- Egyáltalán milyen törvényi kritériumai vannak az ilyen létesítményekhez felhasználható szemétnek? Bontott törmelék is lehet?
- Esetleg ez az egyedüli és kizárólagos „eleven emlékmű”, minden más politikai célzatú illegális szemétlerakó ellen fel kívánnak lépni?
- Amennyiben igen, ez az egy milyen szempontból kivétel? Az illegális szemétlerakót kialakítók származása vagy politikai nézetei alapján?
- Mire számíthatnak azok a hazafias érzelmű magyar állampolgárok, akik például egy másik diktatúrának emléket állító köztéri szobroknál kívánnak a jövőben hulladékot lerakni?
Várom megtisztelő válaszát!