Bristow szombat délelőtt fogja felkeresni a külügyminisztériumot. A TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint valószínűleg arról kap majd tájékoztatást, hogy Oroszország milyen válaszlépéseket tesz arra reagálva, hogy London 23 orosz állampolgárt utasított ki Nagy-Britanniából a volt brit-orosz kettős ügynök Szergej Szkripal és lánya megmérgezése miatt.
Szkripalt és lányát egy olyan idegméreggel próbálták megölni, amelyet a múlt század 70-es, 80-as éveiben fejlesztett ki a Szovjetunió, és amelynek pusztító ereje többszöröse a korábban ismert idegmérgekének. Oroszország tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz.
Pénteken sokkolónak és megbocsáthatatlannak minősítette a Kreml szóvivője, hogy Boris Johnson brit külügyminiszter a Szkripal-üggyel összefüggésben szóba hozta Vlagyimir Putyin orosz elnök nevét.
Johnson, aki Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszterrel együtt tett látogatást a második világháború elején lengyel alakulatok részvételével megvívott angliai csata londoni múzeumában, az eseményen jelen lévő újságíróknak pénteken kijelentette: a brit kormány véleménye szerint "elsöprően nagy valószínűséggel" Putyin döntése volt, hogy "a 2. világháború óta első ízben idegmérget használjanak Európában".
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax hírügynökségnek a történteket diplomáciai vétségnek nevezte. Hangsúlyozta: több szinten és több szituációban közölték már, hogy Oroszországnak nincs köze az idegmérges támadáshoz.
Eközben a Scotland Yard bejelentette, hogy gyilkosságként kezeli egy orosz üzletember londoni halálát, de egyelőre nem hozták összefüggésbe a Szkripal-üggyel. A 68 évesen elhunyt Gluskov egykor az orosz Aeroflot légitársaság vezérigazgató-helyettese volt, akit pénzmosás és csalás címén hazájában többszörösen börtönbüntetésre ítéltek. Oroszország londoni nagykövetségének tájékoztatása szerint az orosz hatóságok már 2015-ben kérték Gluskov kiadatását Londontól, de a brit kormány nem teljesítette a kérést.
Gluskov egykor szoros üzleti kapcsolatban állt Putyin egyik régi ellenlábasával, Borisz Berezovszkijjal, aki pedig Alekszandr Litvinyenkóval, az orosz állambiztonsági szolgálat (FSZB) egykori alezredesével. Litvinyenkót 2006 novemberében hatalmas adag polónium 210-es sugárzó izotóppal mérgezték meg Londonban. A brit hatóságok akkor is a Kremlre gyanakodtak. Berezovszkijt 2013-ban holtan találták az angliai Ascot közelében lévő birtokán, de a Scotland Yard akkori vizsgálata szerint az orosz oligarcha önkezével vetett véget életének.