Bassár el-Aszad úgy fogalmazott, hogy a háborút azok ellen vívják, akiknek "államok megosztása és meggyengítése" a célja. Közölte azt is, hogy a terrorszervezetek elleni győzelmek meghiúsították az ország "szétdarabolására" vonatkozó terveket és a "terroristák céljait".
A szíriai elnök az iráni legfelsőbb politikai és vallási vezető, Ali Hamenei ajatolláh külügyi tanácsadójával, Ali Akbar Velajatival folytatott találkozóján nyilatkozott így.
A szíriai államfő hozzátette: a harcok addig folytatódnak, amíg újra megteremtik a biztonságot és stabilitást minden szíriai területen.
A Reuters hírügynökség meglátása szerint Aszad kijelentéseivel arra utalhat, hogy az Oroszország, Irán és a libanoni Hezbollah síita szélsőséges szervezet támogatta kormányerők az Egyesült Államok támogatását élvező, kurd többségű Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellen vonulhatnak, miután végeztek az Iszlám Állam elleni harccal Deir-ez-Zór tartományban.
A Reuters rámutatott, hogy a szíriai kormányerők főként az országot és az említett kormányzóság átszelő Eufrátesz nyugati partján vannak jelen, míg az SDF a folyó keleti oldalán ellenőriz kiterjedt területeket az olajban gazdag Deir-ez-Zór tartományban.
A Damaszkusz és a kurd erők közötti feszültségre utal az is, hogy a szíriai kormány korábban leszögezte: megszállt területnek tekinti Rakkát, amelyet az SDF szabadított fel az Iszlám Államtól.
Ali Akbar Velajati múlt hét pénteken közölte, hogy a szíriai erők hamarosan megindulnak a 3 évig az Iszlám Állam de facto szíriai fellegváraként működő Rakka felé. A külügyi tanácsadó egyúttal megvádolta az Egyesült Államokat, hogy fel akarja osztani Szíriát azzal, hogy az Eufrátesztől keletre állomásoztatja erőit.
A szíriai konfliktusban mások mellett Törökország is érintett. A kurd térnyerést aggodalommal figyelő Ankara főleg olyan szíriai felkelőcsoportokat támogat, amelyek állásaikat az észak-szíriai kurd ellenőrzésű területek közé ékelték be. A török hadsereg emellett bevonult a javarészt szélsőséges felkelőcsoportok által uralt Idlíb tartományba.