A táncházmozgalom immár több mint 40 éves működését ünneplik országszerte május 7-én, a táncház napján. 1972. május 6-án rendezték meg ugyanis az első táncházat a mai Írók Boltja helyén (akkor a Liszt Ferenc Téri Könyvklub nevet viselte). Ezen alkalom a célból jött létre, hogy három fiatal budapesti táncos (Foltin Jolán, Lelkes Lajos és Stoller Antal) megoszthassák tudásukat, amit Széken gyűjtöttek. Azóta e mag szárba szökkent, mára megszámlálhatatlan mennyiségű táncházat tartanak szerte az országban. Külföldiek, honfiak és honleányok együttes örömére.
A jeles napot megelőző csütörtökön és pénteken flashmobbal készülnek a Szent István Bazilika előtt, valamint a Blaha Lujza téren:
Csütörtökön, május 5-én 18 órakor kezdik húzni, vagy inkább fújni és ütni a talpalávalót a Szent István Bazilika előtt, ugyanis moldvai flashmob-táncházat tartanak a Hencida együttes szervezésében. A Facebook-eseményt itt találja.
Pénteken, május 6-án 17 órától pedig a Blaha Lujza tér lesz hangos népzenei örökségünk egy vidám elemétől. Somogyi néptáncot láthatunk a Bihari János Táncegyüttes és a Netz Táncprodukció jóvoltából. A Facebook-eseményt itt találja.
Ezekre mindenképpen érdemes kinézni, hiszen nem sokszor láthat az ember profi táncosokat színpadi kellékek, öltözet nélkül, teljesen spontán öltözetben és tánclépésekkel ropni, gyönyörű hagyományunkat a hétköznapi keretek közé, ruhákba és helyszínekre kivonulni.
A május 7-én, 10 órakor kezdődő Táncház Napja rendezvénysorozat központi helyszíne a Liszt Ferenc tér lesz. Itt várnak a Hagyományok Háza és önkéntesei minden korosztályt. A részletes program itt olvasható. A gyermekeket mesesarokkal, kézműves foglalkozásokkal csábítják, de az ének- és tánctanulásban, megannyi színes programban mindenki megtalálja helyét. És nem utolsó sorban itt értesülhetünk a városban rendszeresen megrendezett táncházakról, folkkocsmákról, ahová a későbbiekben bármikor betérhetünk. (A folkkocsma egy olyan szórakozóhely, ahol élő népzenét húznak, továbbá van is – több vagy kevesebb – hely a táncolásra, amely általában gyorsan meg is telik. Az ilyen rendezvényeknek előnye, hogy bárki meglátogathatja, aki csak egyszerűen szerelmese a népi kultúrának, de nem gyakorolja, nem tud táncolni, mivel nyugodtan eltölthet egy estét a pultot támasztva, egy itallal a kezében, figyelve a forgatagot.)
Zárásként a Zeneakadémián 19:30-kor a Szerettől a Szamosig című koncertet hallgathatják meg az érdeklődők. Nevéhez hűen valóban Moldvától kezdve egész Erdélyen végigkalauzolja a hallgatót. A kihagyhatatlan előadás fellépőiről, műsorszámairól itt olvashat bővebben.
Nemigen közismert saját köreinkben sem, hogy micsoda nagy jelentősége van annak, hogy néhány lelkes kutató ilyen sok táncot idejekorán videóra rögzített, népdalt hanganyagon örökített meg. A legtöbb európai néptánc koreográfiák nélkül halott. Táncházakat nem tudnak belőlük tartani, mivel túl későn kezdték el gyűjteni a hagyományt, és nem tudták megőrizni olyan érintetlen egységében, ahogy ezt megtették nekünk a magyar gyűjtők. Szokták mondani, hogy ez már nem ugyanaz, mivel már teljesen mások a keretei, illetve hogy a mai táncházmozgalom tulajdonképpen egy szűk fél évszázad néptáncörökségét rögzítette és konzerválta csupán, ezért túl egysíkú, merev, vitrinszerű. Lehet efféléken morfondírozni, de amikor az ember ellátogat egy folkkocsmába, egy táncházban táncol, vagy énekel a pultnál állva, és figyeli a legények és leányok arcát, aligha marad benne kétség, hogy nem épp a vitrinhangulat lett úrrá rajtuk.