Diétázók és az egészséges táplálkozás elveit követők között talán az egyik legmegosztóbb makrotápanyag a szénhidrát. Sokan hamar rásütik a bélyeget, hogy a szénhidrát hizlal és egészségtelen, ezzel téve egyenlőségjelet a szénhidrátok és a cukrok közé. Pedig az igazság ennél sokkal árnyaltabb.
Szénhidrát és cukor
Nagyon fontos, hogy mindenki ismerje, megismerje a szénhidrátok fajtáit, a különbséget a gyorsan és lassan felszívódó szénhidrátok között.
A növények a fotoszintézis során termelik ezeket a szén-, oxigén- és hidrogén tartalmú vegyületeket, melyek kémiai neve szacharid. Legfontosabb tulajdonságuk, hogy miközben a szervezetünkben zajló folyamatok eredményeképp cukorrá alakulnak, energiát biztosítanak sejtjeinknek.
Az agyunk és vörösvérsejtjeink kizárólagos energiaforrásai a szénhidrátok, melyeket táplálkozással könnyen juttathatunk a szervezetünkbe, akár cukor vagy más, a MamaVitánál kapható édesítőszer formájában is.
Kémiai szerkezetük alapján megkülönböztetünk egyszerű és összetett szénhidrátokat:
- Monoszacharidok (egyszerű szénhidrátok): szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz) édes ízűek és vízben jól oldódnak
- Diszacharidok és oligoszacharidok: ezek a vegyületek is vízben oldódnak és édes ízűek. Kettő vagy több egyszerű szénhidrát molekula alkotja őket. Ide tartoznak a szacharóz, latóz, maltóz, cellobióz
- Poliszacharidok (összetett szénhidrátok): sok monoszacharid kapcsolódásából álló óriásmolekulák, melyek vízben egyáltalán nem vagy nehezen oldódnak. Ide soroljuk a keményítőt, glikogént, és a cellulózt.
Az egyszerű és összetett szénhidrátok (a rostok kivételével) az emésztés során szőlőcukorrá azaz glükózzá alakulva kerülnek a véráramba. A glükóz vagy azonnal hasznosul vagy a májban raktározódik.
Ha túl sok kalóriát juttatunk a szervezetünkbe a táplálkozásunk során, akkor az így bevitt többlet szénhidrátmennyiséget szervezetünk a zsírraktárainkban testzsírként tárolja. Innen bármikor, ha szükség azt diktálja, felszabadíthatja, hogy egy hosszabb étkezés nélküli időszakban is megfelelő mennyiségű energiához juthassunk.
Gyors és lassú felszívódású szénhidrátok
Az alapján, hogy egyes szénhidrátok milyen gyorsan emésztődnek meg és kerülnek a véráramba, megkülönböztetünk gyors és lassú felszívódású szénhidrátokat. Ilyenkor már nem önmagukban vizsgáljuk őket, hanem, mint élelmiszereket és ételeket.
- Gyors felszívódásúak például a szőlőcukor, fehér cukor, méz, tej és tejtermékek
- Lassú felszívódásúak például a gabonák, hüvelyesek és zöldségek
A lassú felszívódású szénhidrátok nagy előnye, hogy lassan emelik meg a vércukorszintet, így jelentős szerepük van a különböző diéták összeállításban.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a szénhidrátok nem ellenségeink, nélkülözhetetlenek a szervezetünk működéséhez, de figyeljünk oda, hogy megfelelő minőségben és mennyiségben fogyasszuk őket.