A joggyakorlat fényében eléggé komolytalannak tűnik a Magyarország szuverenitásának védelméről szóló törvény, amelynek beterjesztését keddre ígérte a Fidesz. Van olyan magyarországi állami, közpénzből történő beruházás ugyanis, amelynek részleteiről akkor szerezhet a hazai közvélemény tudomást, ha ahhoz egy másik ország hozzájárul.
Könnyen belátható, hogy az ilyen eset szuverenitásunk jelentős csorbulását jelenti az Orbán-kormány hozzájárulásával.
A szuverenitásvédelmi törvénynek a Fidesz szerint az a célja, hogy azokat a sok esetben álcivil szervezeteket, amelyeket külföldről pénzelnek, számon lehessen kérni a jövőben. A független sajtóban ellenzik, a kormánysajtóban pedig egyöntetűen helyeslik a jogszabály megalkotását. A törvénynek azonban van tágabb olvasata is. A kormányzati pénzből működő Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője egyenesen azt állítja, hogy a „tulajdonképpen a választási törvény kibővítését megcélzó csomag nem egy leépülő demokráciával rendelkező ország kormányának a kétségbeesett manipulációja, hanem egy egészséges politikai immunrendszerrel rendelkező nemzet cselekvőképességének a kivetülése.”
A kormányhoz fordult nemrégiben a Transparency International (TI) közérdekű adatigényléssel. Információt kért a Budapest-Belgrád vasút építéséről, amelynek kiadását azonban a külügyminisztérium megtagadta. A TI pert indított a közérdekű adatok megismerése érdekében, amit jogerősen meg is nyert. Az ügy a jogi eljárásban azonban a Kúria elé került, ahol kiderült, hogy mivel Kína nem járul hozzá az adatok kiadásához, ezért
„a feje tetejére állt az adatigénylési ügy”.
A hajmeresztő történetet Ligeti Miklós ismertette az ATV-ben. „Lenne mivel szemben védeni Magyarország szuverenitását” – fogalmazott némi szarkazmussal a TI jogi igazgatója. „Például a kormány politikájában jelen lévő, elképesztően erős orosz és kínai kitettséget. Ha valami szuverenitásvédelmi kérdés, akkor az az, hogy a Belgrádot Budapesttel összekötő, kínai hitelből finanszírozott vasútvonalnál úgy fogalmaz a törvény szó szerint, hogy a magyar kormány akkor válaszolhat közérdekű adatkérésekre, ha a kínai államvezetés ezt előzetesen megengedi.
Tehát Szijjártó Péter külügyminiszternek a megfelelő testtartásban oda kell járulnia a kínai államvezetés elé, és kuncsorognia, hogy akkor válaszolhat a kérdésekre vagy nem.”
Az „egészséges immunrendszerrel rendelkező nemzet cselekvőképességének a kivetülése” tehát gellert kapott, így talán a századvéges elemző másik meghatározása az érvényes: a szuverenitási törvény erőltetése valójában „egy leépülő demokráciával rendelkező ország kormányának a kétségbeesett manipulációja”.
(Címlapkép: Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest-Belgrád vasútvonal Belgrád és Újvidék közötti szakaszának felavatásán a vajdasági Újvidéken 2022. március 19-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)