Az Uberrel ellentétben az új ellenséget nem lehet könnyen utolérni, beazonosítani: néhányuk honlapján a szolgáltató cég neve sem szerepel, sőt azt a telefont felvevő „ügyeletes” sem hajlandó elárulni. Így csak a domainnév-keresőn keresztül lehet kinyomozni az üzemeltetőt. A bérautós cégek a honlapon feltüntetik ugyan, hogy a bérlő is vezethet, ám azonnal hozzáteszik: ilyenkor „a bérlő kísérése engedélyezett”. „Eddig összesen kétszer-háromszor fordult elő, hogy valaki maga akart a volánhoz ülni, ez esetben a defekt vagy a karambol anyagi felelőssége a vezetőt terheli” – figyelmeztet Mátyás, aki 20 évi taxismúlt után avanzsált magánzóvá.
Nem az autóbérlésnek álcázott taxizás az egyetlen mód arra, hogy a kötelező tarifa alól kibújjanak. A jogszabályok megengedik az úgynevezett „személygépkocsis személyszállítást” is, igaz, csak szerződött partnerek között, például így utaztathatja rendszeresen egy cég alkalmazottait valamelyik fuvarozó. Ezek a cégek úgynevezett nt-számot kapnak (az nt egyszerűen a „nem taxi” rövidítése).
Az alternatív sofőrök rengeteg kuncsaftot elhalásztak a sárga taxik elől: a fix tarifa bevezetése óta 30–40 százalékkal csökkenhetett a taxisok korábban évi 30 milliárd forint körülire becsült éves forgalma. Ha a kiesésnek csak a fele az Ubernél, majd annak kivonulása után ezeknél a szolgáltatóknál jelent meg, az is több milliárd forint – ennek nagy része után pedig alig fizetnek adót. Ráadásul más területen is akadnak szabályozatlanságok: fizetős személyszállítást végeznek a városban turistákat szállító tuktukok, a városnéző kisvonatok, a riksák vagy a sörbiciklik is, rájuk mégsem vonatkoznak szigorú műszaki vagy személyi előírások - írja a lap.