Tízszeres túlárazással is lenyúlhatják az uniós pénzeket

Minden eddiginél komolyabb lehet az uniós támogatások korrupciós felhasználása, következtet matematikai számításai alapján a budapesti Korrupciókutató Központ.

A vizsgálat szerint (innen letölthető) egyes projekteknél akár tízszeres túlárazásról is beszélni lehet, magyarán a támogatási összegként lehívott pénz kilencven százalékát visszaosztják az ügylet résztvevői egymás között.

Ismert, legutóbb Mengyi Roland fideszes parlamenti képviselőről derült ki, hogy a Harry Potter regények főgonosza után Voldemortnak hívatta magát, és "alkotmányos költség" néven kért és kapott tízmillió forintot. Abban az esetben is uniós támogatást osztottak volna szét a legmagasabb politikai körökig, sőt, a teljes pénzösszeg 90 százaléka ütötte volna a fejesek markát, csupán tíz százalék jutott volna valódi munkavégzésre, és az ötlet kitalálóinak hasznára. Az ügyben több embert letartóztattak, a képviselőt még nem.

A korrupciókutatás során 2009 és 2015 közötti közbeszerzési szerződéseket vizsgáltak meg, nem kevesebbet, mint 127.776-ot.

A vizsgálatot az ún. Benford-eloszlás nyomán végezték. Eszerint ha a piaci verseny normális és törvényes, a szerződési összegek számainak eloszlása matematikailag felismerhető. Ha viszont "a természetes rendtől való eltérést" mutatnak a számok, akkor -esetünkben- korrupcióról, avagy túlárazásról van szó.

A Benford eloszlást, vagy Benford törvényt széleskörűen használják a csalás (adócsalás, tb csalás, választási csalások, kutatók által meghamisított kutatási eredmények, stb.) detektálására.

A lényeg, hogy  a várt megoszlástól való eltérések alapján megfigyelhető, hogy az 1-es, és 2-es számjegyek, mint első számjegyek gyakrabban, és a 3-as, 4-es, 5-ös, és 6-os számjegyek a vártnál ritkábban fordulnak elő.

Ez csak úgy lehetséges,  

- ha például az egyébként piaci áron 30, 40, 50, 60 milliós projekteket 100-299 milliós árra árazták be és a közbeszerzések során így kötöttek szerződést, vagy  

- az egyébként piaci áron 300, 400, 500, 600 milliós projektek 1,0-2,99 milliárdos árra lettek beárazva, stb.


Mint a kutatók írják, az a lehetőség ugyanis, hogy az egyébként piaci áron pl. 30, 40, 50, 60 milliós projekteket rendszeresen 10-20 millióra áraztak volna be, nem nagyon lehetséges, mivel ezzel a profitorientált cégek a piaci ár töredékéért szállítanának.

Ennek megfelelően, ha egy piaci áron 30 milliós projektet áraztak be 299 millióra, akkor közel 10-szeres, ha egy 60 millióst 100 millióra, akkor 1,7-szeres túlárazásról van szó.

A Korrupciókutató Központ tehát azt állítja, hogy ilyen nagymértékű túlárazásoknak is számottevő gyakorisággal elő kellett fordulniuk az EU által finanszírozott közbeszerzéseknél Magyarországon 2009-15 között. Másképp nem lehetséges, hogy ilyen számok jöjjenek ki.