Angela Merkel német kancellár vasárnap késő este az ARD német közszolgálati televízióban sugárzott interjúban hangsúlyozta: a 28 tagállam közös meggyőződése, hogy tenni kell a menekülésre késztető okok megszüntetéséért, a migránsoknak a hazájuk közelében kell segíteni, gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről és végre kell hajtani az EU és Törökország közös akciótervét.
A Hürriyet című ellenzéki napilap keddi száma "Merkel rémálmának" nevezte a migránsválságot, amelynek megoldásához szerinte Törökország az egyetlen választási lehetősége. Az újság kiemelten foglalkozott a vasárnapi Merkel-interjúval, amelyben a német kancellár ismét jelezte, hogy a válság csak a Törökországgal folytatott együttműködés révén kezelhető.
A lap beszámolt róla, hogy az Európai Unió Törökország terhét könnyítve szíriai bevándorlókat fogad be, amiért cserébe Ankara vállalja a migránsáradat megfékezését, és együttműködik az EU külső határainak védelmét biztosító ügynökséggel (Frontex). A német kancellár az interjúban hangsúlyozta: biztos benne, hogy március 7-én sikerül megállapodásra jutni.
A Hürriyet emlékeztetett, hogy az időjárás jobbra fordultával növekszik a migránsáradat az Égei-tengeren. Az újság információi szerint februárban a Törökországból Görögországba érkezett bevándorlók száma elérte az 53 ezer 150-et.
[fb_pages_codes:immigration]
A Takvim című kormánypárti napilap szerint Európa nem veszi emberszámba a migránsokat. Amíg Törökország tárt karokkal fogadja, addig az Európai Unió "elnáspángolja" őket - írta az újság.
A lap szerint a "nyugat kegyetlenségére" a görög-macedón határon hétfőn lezajlott lázadás a legutóbbi példa. A napok óta tartó étlenségtől és szomjúságtól türelmüket vesztett bevándorlók puszta kézzel indultak neki a szögesdrótoknak. A rendőrség könnygázzal, vízágyúval és gumibottal lépett fel ellenük - emlékeztetett a lap.
Az Aksam című napilap emlékeztetett, hogy a legutóbbi, február 18-ra tervezett EU-török csúcstalálkozót a február 17-i, 29 halálos áldozatot követelő ankarai merénylet miatt elhalasztották március 7-re, mivel Ahmet Davotoglu török miniszterelnök akkor lemondta utazását Brüsszelbe.
Az újság tudni véli: Törökországot a márciusi 7-i találkozón mindenekelőtt az érdekli majd, hogy az Európai Unió tagállamai hány migránst fogadnak be.
A Vatan című napilap úgy értékeli - Nikola Poposzki macedón külügyminiszter kijelentésére hivatkozva -, hogy a Nyugat a migránsokra nem mint emberekre, hanem mint "problémára" tekint. "Törökország, ments meg minket!" - áll az újság címoldalán a hétfői incidenst követően.
A görög hatóságok becslései szerint 6-8 ezer közé tehető az idomeni átkelőhelynél várakozó, többségében szíriai és iraki migránsok száma, összesen pedig mintegy 22 ezer migráns rekedt Görögországban. Mintegy 300 iraki és szíriai migráns a kerítés ledöntésével tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé.
A torlódás azért alakult ki, mert Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február közepén megállapodtak, hogy legfeljebb 580-ra korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát, Görögországba azonban ennél naponta lényegesen többen érkeznek.