További polgári gesztusokat vár a Liget-projekt felelős, a szocialista környezetéből már érkezett egy

További polgári gesztusokat vár a Liget-projekt felelős, a szocialista környezetéből már érkezett egy

Baán László az orrára koppintott a nem saját tehetségéből meggazdagodott fideszes elitnek. Szerinte az önmagában nem elég, vissza kéne adni valamit a köznek is. Felesége szerint Mészáros Lőrinc is nagy adományozó.

A polgári magatartás egyik példájaként mutatta be pár napja a fideszes Baán László Szabó András üzletembert, aki amellett, hogy műgyűjtő, az MSZP egykori pénztárnokának, Puch Lászlónak régi barátja, valamint a szocialisták választmányi elnökhelyettesével, Baja Ferenccel mindkettejük cégtársa. Baán - aki a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, egyben a Liget Budapest projekt kormánybiztosa, illetve Habony Árpád egykori esküvői tanújaként komoly szaktekintély a Fideszben - polgári gesztusnak nevezte azt, hogy Szabó András, kapcsolódva az állami intézményekhez, közcélra hasznosítja a tulajdonában lévő, a Városliget mellett álló szecessziós villáját, és az ott kiállított műkincseket megnyitja a nagyközönség előtt.

„Bizonyos értelemben szimbólum és remény ez a magánerőből megújított villa és a benne bemutatkozó gyűjtemény, és az oly sok európai rangú és közszeretetnek örvendő értéket létrehozó Liget Budapest Projekt szövetsége” – jelentette ki, mintegy ignorálva azt, ha a végletekig megosztott közéleti vitákban valakiből kitüremkedne a politikai rosszindulat. Sőt, ünnepi beszédében odabökött a NER-es üzletembereket szép számban tartalmazó elitnek, amikor megjegyezte, ritka a hasonlóan önzetlen felajánlás, s kritikusan azt is hozzátette, hogy egyelőre „korántsem természetes, hogy egy magánintézmény nem támogatót keres, hanem együttműködő partnerként lép fel.”

Baán László mondatai a NER-esek bosszantó magatartása miatt hetek óta fortyogó Pesty László dühös kritikáinak visszhangjaként is felfoghatóak.

Mondandója a megnyitón a fideszes füleknek is szelíden és szalonképes módon jelezte, hogy a polgári magatartást gyakorolni kellene. Pestyvel ellentétben persze nem orkokat és Lölö-jelenséget emlegetett. Nem durvázott, amikor a jóízlésről és a polgári attitűd hiányáról beszélt, és nem sorolta, hogy a NER-es elit „tucatnyi tehetségtelen, büdös lábú, alanyt állítmánnyal egyeztetni nem tudó, végtelenül ostoba, ízléstelen és tehetségtelen emberekből áll, akik elképesztő vagyonra, több tíz- és százmilliárd forintra és jelentős gazdasági befolyásra tettek szert”.

Hanem finoman utalva a nagylelkű esetek csekély számára, azt mondta, hogy

Az a gesztus, hogy valaki, aki saját tehetsége és ereje révén tehetős polgárrá vált, és úgy gondolja, hogy neki ebből vissza kell adni a köznek, az valóban a ritka és rendkívül példaértékű.

Azaz amellett, hogy nem árt, ha teljesül, hogy valaki a saját érdemei következtében lesz milliárdos, ez önmagában még nem elég. S bár „a polgári attitűd visszaépítése a rendszerváltozás óta megoldandó feladat maradt”, elengedhetetlen, hogy a szerencsések nagylelkűséget tanúsítsanak a társadalom, a magyar állampolgárok felé, amit azután „jó példaként be kell mutatni, hogy így is lehet”.

Tanítólag azt is elmagyarázta, miért fontos ez. Mert szerinte korábban „a köz és magánemberek egyaránt az volt a törekvése, hogy úgy az országot, mint annak fővárosát, három, európai mércével mérve ismeretlen, fejletlen és jelentéktelen városkából Európa egyik legnagyszerűbb és legvonzóbb fővárosává emeljék”. Majd pedig szinte nevén nevezte, hogy még kiktől várhatóak el ilyen polgári gesztusok: „ennek kitűnő terepe lehet az Andrássy út vagy Városliget környéke”. Végül derűlátóan azt a következtetést szűrte le, hogy „ha ez a kitartás és eltökéltség megmarad, és valóban még sok követőt lel a magánoldalon és a tehetős polgáraink sorában is, és akkor valóban létrejön az új aranykor”.

A beszámolók alapján az olyan adományok valószínűleg nem kerültek szóba, amelyeket ugyan dúsgazdag emberek „adnak vissza a köznek”, de nem feltétlenül saját tehetségük és erejük révén váltak vagyonossá. Ilyen vitatott üzletember Mészáros Lőrinc, aki felesége javaslatára 2020-tól kezdve körülbelül 1 milliárd forintot adományozott például a High-Tech Suli nevű oktatásfejlesztő programnak. Várkonyi Andrea a Magyar Bankholding belvárosi székházának báltermében tartott ünnepélyen azt nyilatkozta, hogy

„a férjemet bizonyos dolgokra nem nehéz rávenni, ezek egyike az adományozás”.

A házaspár a tudósítás szerint közvetlenül viselkedett, sőt, mintha nem kamerák és fényképezőgépek örökítették volna meg minden lépésüket, röviddel azután, hogy leültek, megcsókolták egymást. Nem érezték feszélyezve magukat. Talán azért, mert a jelentős állami segítséggel összehozott új NER-es szuperbank fő tulajdonosa Mészáros Lőrinc.

(Címlapkép: Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállítása megnyitóján a Városliget szomszédságában, a Liget+ programba bekapcsolódó szecessziós ResoArt Villának a sajtóbejárásán 2023. szeptember 25-én. MTI/Szigetváry Zsolt)