Bár a sok millió eurós üzlet, a magyarországi kikötő létrehozása az olaszországi Triesztben egyelőre bukdácsol, a kikötőfejlesztésre létrehozott Adria Port Zrt. egy ingatlant már fióktelepként használ - tudta meg a hang.hu.
A lap közérdekűadat-igénylésére kapott válaszból az is kiderül, hogy a magyar állami tulajdonú cég irodaként használja a cégadatbázisban fióktelepként bejegyzett ingatlant.
Mindezért az irodai szolgáltatásokért évi 500 eurót (175 ezer ft) fizet a cég a Boscolo & Partners S. T. P. az R. L. nevű gazdasági társaságnak, ami nagyon kicsi összegnek számít. A bérlésről szóló szerződést idén január 13-án írták alá, ezt követően jelent meg a trieszti cím (Via Dante Alighieri 5.) a magyar cégadatbázisokban.
De mégis mit kapunk az évi 175 ezer forintunkért?
Az olasz vállalattól nem sokra számítana az ember, de meglepően széles szolgáltatást nyújtanak ilyen kevés összegért is cserébe az általános titkársági szolgáltatással, a postai címmel és a küldemények átvételének biztosításával. Itt még nem merült ki a lista, ugyanis az idén év végéig kötött szerződés értelmében konferenciák, tárgyalások lebonyolítására is lehetőség van. Viszont mivel székhely-szolgáltatási szerződésről van szó, őrzési költség nem merült fel, arról a magyar projektcégnek kell intéznie.
Kezdésnek 11 milliárd forintból válunk tengeri kikötő nagyhatalommá
Az Adria Portba 2019-ben fektetett a magyar állam 31,7 millió eurót, vagyis kb. 11 milliárd forintot, gazdasági tanácsadásért további havi nettó 980 ezer forintot fizet, a nemzetközi tanácsadó óradíjért dolgozik, ahogyan a környezetvédelmi szakértő is. Márciustól kezdve beindult a Garai Péter Tibor jogász-menedzser által vezetett cég körül az élet, ugyanis a munkavállalóik száma megduplázódott, így már négy főt taksál, igaz korábban azt is megírták, hogy az irodát időszakosan egyetlen fő használja.
A vásárlásról még mindig keveset tudni
Magyarország Triesztben egy 300 méteres partszakasszal rendelkező 32 hektáros kikötői területet vásárolt meg. Szijjártó Péter ennek elengedhetetlen fontosságát akkor azzal indokolta, hogy a magyar vállalatok gyors és akadálymentes tengerentúli exportjához mindez elengedhetetlen volt. Mindezt természetesen fejleszteni is kell, így 100 millió eurót költene hazánk a teherkikötői terminál és logisztikai szolgáltató központ létrehozására a jövőben.