A 2008-ban az Országgyűlés által létrehozott és azóta folyamatosan működő NFFT érték- és érdekegyeztető, tanácskozó testület – a parlamenti pártok, a kormány, a tudomány, a gazdasági élet, az egyházak és a civil szervezetek képviselőinek fóruma. A Tanács feladata kettős: tájékoztatnia kell az országgyűlési képviselőket a Parlament elé kerülő előterjesztések (szakpolitikai stratégiák, programok, illetve törvényjavaslatok) fenntarthatósági kockázatairól, hatásairól, továbbá részt kell vállalnia a közvélemény informálásában, a fenntartható fejlődési nemzeti stratégiánk kialakításában.
A Tanács elnöke a mindenkori Házelnök, a Jobbikot pedig Kepli Lajos képviseli a tárgyalások alatt.
Mint a harmadik világban
Érdemes azzal kezdeni, hogy milyen keretek mellett jöhet létre ez a szerződés, és milyen feltételezett előnyökkel járhat.
A ratifikáció lényegében három rendkívül meghatározó szempontból igényel változásokat az Európai Unió tagországaira, így hazánkra nézve is. Az egyik elem a piacok megnyitása, ezt követi a vámok eltörlése és végül a szabályozási akadályok lebontásával érkezünk el a csúcspontra.
A leghangsúlyosabb összetevő a szerződésekben garantált vitarendezési eljárás. Ez biztosítja a multinacionális beruházók bevételének védelmét a nemzetállamok érdekeivel szemben, azaz kártérítési perrel léphet fel a vállalat az állam ellen, abban az esetben, ha üzleti lehetőségei csorbát szenvednének egy-egy jogszabályváltozás következtében.
Jellemző, hogy az ilyen jogi típusú biztosítékok nem új keletűek, korábban a modernnek mondott országok cégei így védték magukat a harmadik világbeli államok zavaros közéleti viszonyaival szemben. Azonban mára ez a folyamat is teljesen elfajzott; hogy teljesen érthető legyen, Romániát a kanadai bányászati cég perbe viszi, amiért Bukarest megtiltotta a cianidos kitermelést.
Az is nyilvánvaló, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény megkötése után sem fog magyar áru megjelenni az amerikai bevásárlóközpontok polcain, sokkal valószínűbb, hogy az import lesz erőteljesebb. Egy szektorban mégis reális esélyt látni, hogy hazánk is némi bevételhez jusson, ez pedig a gépjárműipar. Mivel Magyarország a német piac beszállítója, így részesülhetünk a várható amerikai pozíciószerzésükből. Valószínűleg nem véletlen, hogy a gépjárműipar hazánkban látványosan fejlettebb, mint a többi gazdasági ágazat (és az sem véletlen, hogy Németország a kereskedelmi egyezmény legnagyobb európai támogatója).
Csak egy célja lehet
Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékekért felelős helyettese a vita során számos ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett, hogy mivel a vám értéke jelenleg is csekély (3,5 százalék), a vámmentes szabadkereskedelem lényegében már megvalósult, tehát az egyezménynek nem lehet más a célja, mint a jogharmonizáció elérése a nagyvállalkozások számára. Bár a szövegben többször is hivatkoznak a fenntartható fejlődésre, azonban az a helybeli gazdálkodáson és kereskedelmen alapszik, szemben a transznacionális szerződés jelentette tömeges árucserével.
Fontos hangsúlyozni, hogy kreatívan lehet értelmezni a szabályokat, erre példa, ha a szabályrendszer megtiltja, hogy az élelmiszerek csomagolásán jelöljék a GMO tartalmat, akkor gyakorlatilag megkerülték a hazai törvényeket.
Aggasztó példa a Kanada és az EU közötti egyezmény ratifikálásának módja is. A Bizottságot megkerülve, egyszerű tanácsi döntéssel, ideiglenes jelleggel írták alá a kontraktust, miközben arról egyetlen nemzeti parlament nem szavazott, és nem is tárgyalt.
Szabó kitért a vitarendezés kisajátítására is. Egy olyan bírósági fórumon kellene megvédeni az igazunkat, amely nyilvánvaló módon a magyar vállalatok számára elérhetetlen, ezzel együtt, az erre a célra összeverbuvált bírói testület, amely az Unió ügyében döntene az amerikai vállalkozásokkal szemben, viszont egyértelműen befektető barát lenne.
Vissza fog ütni az egyenlőtlenség
Farkas István (ügyvezető elnök, MTVSZ, a Tanács társelnöke) az Egyesült Államok és Európa eltérő gazdasági filozófiájára hívta fel a figyelmet. Aláhúzta, amíg például hazánkban tilos a GMO használata, addig a tengerentúlon engedélyezett. Amíg hazánk aláírta a Kiotói Egyezményt, a washingtoni kormányzat nem tette ezt meg.
Ez a paktum egyértelműen egyedül az Egyesült Államok céljait szolgálja, majd arra figyelmeztetett, hogy hiába próbáljuk fenntartani az egyenlőtlenségeket, ez előbb-utóbb vissza fog ütni ránk – utalt a szakember az Afrikából és Ázsiából érkező menekülthullámra.
A világot formáló gazdasági mechanizmusok
Schmuck Erzsébet, LMP-s országgyűlési képviselő a világot uraló bizonyos gazdasági mechanizmusokról beszélve kijelentette, hogy amíg 2009-ben a leggazdagabb egy százalék a Föld vagyonának a 4 százalékát bitorolta, addig ez az arány tavaly már felkúszott 48 százalékra, míg becslések szerint jövőre már az emberiség által megtermelt vagyon több mint felét fogja a markában tartani az a néhány ezer ember.
A beruházás védelemmel kapcsolatban két megállapítást tett. Az észak-amerikai egyezménynek (NAFTA) is számos negatív következménye volt, igaz nem az amerikaiak számára. Kanada több mint 171 millió dollárt volt már kénytelen kifizetni azokban a perekben, melyeket amerikai cégek kezdeményeztek az ország ellen a bevételük védelme címén. Ugyanakkor Mexikóról sem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ott beköszöntött volna a jólét.
A CETA-val kapcsolatban viszont már most fennáll Magyarország perelhetőségének esélye. Az Unió vezetése ideiglenesen ugyan, de elfogadta a kereskedelmi egyezményt, így ez már kötelező jellegű a tagállamok számára, szóval, ha a kanadai vállalatok úgy érzik, veszélyeztetjük a profitot, akkor jogi útra terelhetik az ügyet.
Civilizációs fordulópont
Bencsik János fideszes képviselő, aki a pártjából egyedüliként tartózkodott a paksi titkosítást eldöntő szavazáson, egy egészen más szempontból közelítette meg ezt a témát.
Szerinte a nyugati világ egy civilizációs fordulóponthoz érkezett azzal, hogy a transznacionális, globális nagytőke megindította a nemzetállamok elleni totális háborúját.
Azonban ez lehetőséget is biztosíthat arra, hogy az egyes társadalmi csoportok, nemzetek szövetségre lépve felvegyék a kesztyűt, és egy új struktúra felépítésével szembeszálljanak ezzel a kíméletlen rendszerrel.
A kormánypárti politikus elismerte, hogy a magyar gazdaságot csak a német tulajdonú autógyártó cégek tartják életben, ha a teljesítményüket nem vennénk figyelembe, az iparunk csökkenő ívet mutatna. Mint mondta, a saját fennmaradásunkat biztosító termelőágazatokat viszont hagytuk elveszni.
Bencsik szerint meg kell vizsgálnia a kormánynak, hogy milyen nemzetközi következményekkel járna, ha hazánk nem ratifikálná az egyezményt.
Fel kell lármáznunk Európát
Szili Katalin, egykori szocialista képviselő arra figyelmeztetett, hogy ha sokáig húzzuk az időt, a TTIP is egy politikai kérdésként fog megjelenni a hazai közbeszédben. Előbb-utóbb megtörténik a címkék felragasztása is, így az ellenzőkből Európa-ellenesek lesznek, a támogatókból pedig globalisták. Még idejében fel kell lármáznunk Európát, a közvéleményt, tartalmilag és szakmailag kell foglalkozni az egyezménnyel – tette hozzá az egykori Házelnök.
Súlyosbodó szociális igazságtalanságok
Gyulai Iván (elnök, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért) szerint nem lehet úgy növelni a GDP-t, hogy az ne járjon az ökológiai lábnyom növekedésével. Átlagosan, egy európai ember igényeit 1,3 termőföld tudja kielégíteni, ám ezeknek a területeknek a 60 százaléka a kontinensen kívül található. Véleménye szerint a TTIP csak tovább súlyosbítja az amúgy is tapasztalt szociális igazságtalanságokat, hiszen csak fokozza a versenyt az erőforrások felosztása céljából. Eközben 3 óránként 80 hektár termőtalajt vonnak ki a közösségi használatból Európában.
Gyulai példaként felhozta az Egyesült Államokban kitört palagáz forradalmat is; amely során az olcsó gáz kinyerése érdekében környezeti katasztrófát idéztek elő.
Gyulai szerint két önző szövetség fog össze azért, hogy a fejlődő országok ne tudják őket utolérni, akik egyébként pedig abból kovácsoltak előnyt, hogy nem tartották be a környezetvédelmi és társadalmi szabályokat.
Sebezhető Európa
Zárszóként Kövér László házelnök kijelentette, hogy az NFFT-nek az a feladata, hogy tudatosítsa az emberekben, hogy ez nem egy szimpla kereskedelmi egyezség, hanem egy civilizációs kérdés.
Az Unió egyértelmű politikai válsággal küzd, a demokrácia értékei kiüresedtek, amit csak továbbfokoz a menekültáradat és a már befogadottak beilleszkedésre képtelensége.
Ebben a helyzetben pedig igencsak sebezhető Európa, és vele együtt hazánk is.