Mint arról korábban beszámoltunk, nemrégiben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke azt javasolta, alkosson a kormány jogszabályt a közösségi médiáról, amely szerint csak alapos indokkal lehet felfüggeszteni közösségi profilokat, illetve hogy a magyar hatóság felülbírálhassa ennek jogosságát. A Jobbik Magyarországért Mozgalom a kilátásba helyezett úgynevezett Facebook-törvény ellen petíciót indított, mivel szerintük „a Facebooknak óriási szerepe van a közvélemény formálásában, arról nem is beszélve, hogy az ellenzéki pártok és híveik számára már szinte tényleg csak ez jelentené a maradék nyilvánosságot.”
Lapunk Urbán Ágnest, a Mérték Médiaelemző Műhely alapító tagját, kutatóját, egyetemi docenst, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetőjét kérdezte arról, milyen hatásai lehetnének az úgynevezett Facebook-törvénynek a magyar nyilvánosságra nézve, van-e hatásköre és egyáltalán lehetősége arra a magyar államnak, hogy jogszabályt alkosson egy magántulajdonban lévő óriásvállalat működésére nézve, továbbá arra is kíváncsiak voltunk, reális veszélynek tartja-e, hogy akár a 2022-es választások kimenetelét is befolyásolhatná, ha a kormány dönthetné el, milyen profilok felfüggesztését „engedné” és melyekét nem.
Magyarország egyedül nem lesz képes bármire is rákényszeríteni a Facebookot
A médiakutató – aki eddig mintegy 40 hazai és nemzetközi publikáció szerzője média és infokommunikációs témákban – szerint a Facebookot tisztán jogi eszközökkel nem lehet semmire rábírni, hiszen a magyar jog nem vonatkozik rá, Magyarország pedig túl kicsi és nemzetközileg túlságosan marginális szereplő ahhoz, hogy erővel bármire is rákényszerítsen egy ekkora céget. Az USA vagy az Európai Unió az a méret, ami már valóban eléri Zuckerberg ingerküszöbét. Ettől függetlenül úgy látja, a Facebookra nehezedő nemzetközi nyomás valamilyen szintű kooperációra kényszeríti a céget, tehát érdemes inkább a konstruktív tárgyalások irányába mozdulnia.
Az egyetemi docens szerint egyértelmű azonban, hogy ezt két lépcsőben érdemes megtenni:
Közös érdek, hogy ne torzuljon a demokratikus nyilvánosság
A Mérték Médiaelemző Műhely munkatársa úgy véli, valójában minden szereplőnek – így magának a közösségi média óriásnak, a felhasználóknak, illetve a kormányoknak is – érdeke, hogy a Facebook ne legyen tele kamuprofilokkal és ne torzuljon ezáltal a demokratikus nyilvánosság, mindazonáltal a politikai vagy gazdasági haszonszerzés lehetősége sokakat késztet álprofilok létrehozására, ami ellen azonban technikailag sem könnyű fellépni.
A rabló-pandúr helyzetben a Facebook mindig egy lépéssel le lesz maradva
„Hosszabb távon arra kell felkészülni, hogy ez egy olyan rabló-pandúr helyzet, amiben a rabló mindig egy lépéssel előrébb lesz, mindig lesznek olyan kerülőutak, innovatív megoldások, amelyekre a Facebook csak hosszas fejlesztések után tud reagálni” - állítja Urbán Ágnes.
Politikai alapú visszaéléseket is elképzelhetőnek tart a magyar médiahatóság részéről
A Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint az nagyon meglepő lenne, ha mondjuk a Facebook a maga eszközeivel talál egy hamis profilt, amire egy adott ország hatósága azt mondja, hogy az nem is hamis, holott nyilvánvalóan a hatóság nincsen azoknak a technikai információknak a birtokában, mint a közösségi oldal.
Ilyen esetben ugyanis felmerül a kérdés, pontosan milyen információk alapján hozhatna ilyen döntést egy hatóság, illetve milyen eszközökkel lehetne megakadályozni az esetleges politikai alapú visszaéléseket, ami a magyar médiahatóság esetében reális veszély.
Urbán meggyőződése, hogy a magyar hatóság politikai szempontokat érvényesíthetne a Facebook döntéseinek felülbírálatakor. De ez nemcsak itthon történhetne meg: a világon sok ország van, ahol ez reális veszély.
- hangsúlyozta a médiakutató.