Egészen döbbenetes háttér kezd kirajzolódni az úzvölgyi temető csütörtöki meggyalázása mögött. A tavalyi év egyik best sellerében, a Máglyatűz című „geopolitikai thrillerben” szinte pontról pontra így robbantanak ki különböző háttérerők és titkosszolgálatok etnikai konfliktust Erdélyben.
Az Uh.ro helyi magyar portál szerint több világos jel is arra mutat, hogy az incidens "magas szintről megszervezett, forgatókönyvszerűen eljátszott színjáték" volt.
- A legelvetemültebb hangadók bukaresti ultrák voltak.
- A csendőrök színleg ugyan védték a magyarokat, valójában azonban fokozatosan egyre közelebb engedték hozzájuk a hőzöngőket.
- Az egyenruhások semmilyen kordont nem telepítettek a helyszínre, még pajzsok se voltak náluk.
És, ami a legfontosabb: az események sűrűjében végig ott volt egy rejtélyes figura, akit azonban így is sikerült kétséget kizáróan beazonosítani:
Ő instruálta, irányította és hergelte a román tüntetőket, a temető székelykapujának betörése után is ő hívta be a tömeget, sőt még a rendőröknek is utasításokat osztogatott.
A kínos lebukás után a román hatóságok közleményt adtak ki, mely szerint a Cucoş a "csendőrök munkájának koordinálása" végett volt jelen Úzvölgyében.
Egyébként tavaly augusztusban, a rendőrség országos parancsnokaként Bukarestben is jelesre vizsgázott "koordinálásból": rendőrség akkor brutális eszközökkel vert szét egy kormányellenes demonstrációt.
Cucoşt a belügyminiszter, Carmen Dan bizalmasaként ismerik, így megúszhatta a fővárosi balhét érdemi számon kérés nélkül – csupán eggyel kellett hátrébb lépnie.
Nem ő volt azonban az egyetlen magas rangú egyenruhás, aki részt vett a magyarellenes támadásban. Kelemen Hunor szerint jelenlétével emelte az est fényét
aki egyébként a kilencvenes években a Securitate utódszerervezeténél, az SRI-nél volt a magyarkártya kijátszásáért felelős "irredenta szervezeteket figyelő” osztály" vezetője.
Leszerelése után különböző soviniszta szervezetekben tűnt fel, jelenleg a Román Nemzet Pártja nevű szélsőjobboldali formációt erősíti. Emellett
A Mérce pénteki cikke rámutat, hogy a Sputnik román nyelvű oldala
Az orosz portál azt hazudja, hogy mindkét oldalról zászlórudakkal támadtak egymásra, holott valójában a románok ámokfutása közben a tiltakozó magyarok csendben imádkoztak.
Nos, aki olvasta Demkó Attila tavaly megjelent kiváló „geoplitikai thrillerét”, a Máglyatüzet, az ezen a ponton valószínűleg már felvonta a szemöldökét.
A közép-európai Trónok harca az eredetinél is húzósabb | Alfahír
A történet kanócát egy nyolcvan feletti dúsgazdag emigráns erdélyi magyar-szász emigráns gyújtja be, aki úgy dönt: szép amerikai karrierrel tarkított súlyos családi tragédiákkal terhes életére azzal helyezi fel a koronát, hogy kiharcolja Székelyföld önrendelkezését. Szó szerint. Fegyverrel. Vagyona, kapcsolatai, konspirációs képességei adottak hozzá, a történelem, no, meg a nagyhatalmak kíméletlen versengése pedig hol bezavar terveibe, hol meg egyenesen a kezére játszik.
A regény szerint ugyanis a Székelyföldön kibontakozó etnikai konfliktus mögött több, egymással párhuzamosan ténykedő, egymással is rivalizáló tényező áll:
- egy bosszúvágyó erdélyi szász-magyar milliárdos
- egy fociultrákat bábként mozgató soviniszta román politikus
- egy magas rangú román rendőrtiszt
- az orosz titkosszolgálat.
A fenti képletből jelen állás szerint csak az első hiányzik, az összes többi stimmel.
A Máglyatűz szerzője, Demkó Attila – aki civilben egyébként neves biztonságpolitikai szakértő – az Alfahírnek tavaly novemberben így fogalmazott:
"Az, hogy Trianon máig élő szelleme, az erősödő magyarellenesség és diszkrimináció miatt mennyire erős a magyar frusztráció a térségben, a nagyhatalmak közül egyelőre csak az oroszok értik. És Romániára nagyon figyelnek, ez biztos."
A Máglyatűz szerzője: az oroszok játékszerévé teheti a Kárpát-medencét az erdélyi magyarság elnyomása | Alfahír
Demkó alapvetése, hogy a nagyhatalmi játszmákban a morális megfontolások legfeljebb másodlagosak lehetnek, ha egyáltalán szóba kerülnek, az erkölcsi alapú érvelések mögött pedig rendre nyers stratégiai, katonai és gazdasági érdekek húzódnak meg. Saját bevallása szerint a délszláv háború idején kezdett el először kételkedni abban, hogy az Egyesült Államok és a nyugat megközelítése biztosan az egyetlen létező igazság-e, és egyáltalán őszinte-e a washingtoni béketeremtő szándék.
Most kellene időben ébrednie minden felelős vezetőnek, a magyar és a román közvéleménynek is: