Az intézmény honlapján így fogalmaznak a projektről:
"A kezdeményezés célja, hogy újra közelről megcsodálhatók legyenek ezek a különleges köztéri műemlékek. A négy szobor reprodukció csatlakozik újonnan megnyílt kiállításunkhoz, amely „Az elpusztíthatatlan – Lerombolt magyar köztéri műemlékek a Kárpát-medencében 1918 után” címmel 2016 őszén nyitja meg kapuit."
A múzeumba már a nyár folyamán megérkezett a Kelet című szobor másolata, mely a magyar erőt megtestesítő Csaba vezért, a székelyek legendás vezérét ábrázolja, amint az elcsatolt Erdélyt szimbolizáló – karjával az országrész címerét görcsösen ölelő – férfialak bilincseit széttépi, és újra talpra segíti az elesett alakot.
A fővárosban felállított irredenta szobrok ötletét 1920-ban Kertész K. Róbert, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanácsosa vetette fel. A megvalósításban elkötelezett szövetségesre talált dr. Urmánczy Nándor, a Területvédő Liga elnökének személyében. Az allegorikus szobrok megmintázására a korszak négy híres szobrászművészét kérték fel.
Balról, a Parlament felől nézve a következőképp álltak sorban a szobrok:
Szentgyörgyi István: Dél
Sidló Ferenc: Nyugat
Kisfaludi Stróbl Zsigmond: Észak
Pásztor János: Kelet
A szobrokat 1921. január 16-án avatták fel, ettől az időtől kezdve a legnagyobb revíziós és nemzeti tömeggyűlések színhelye a Szabadság téri irredenta emlékmű együttes közvetlen környezete lett.
[fb_pages_codes:budapest]
Valószínűleg éppen ezért a második világháborút követően, 1945. augusztus 14-én a kommunista Vas Zoltán, budapesti polgármester a szobrok elbontását rendelte el, majd két nap múlva azokat barbár módon le is rántották talapzatukról.