Mindenütt megválasztják a polgármestert, valamint a települési önkormányzati testület és a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsok elnökeit most nem a polgárok közvetlenül, hanem a tanács tagjai egymás közül, később választják. A választópolgárok tehát mindenütt három szavazólapot kapnak, kivételt Bukarest képez, ahol mind a hat kerület élére polgármestert és kerületi tanácsot, a főváros élére pedig képviselőtestületet és főpolgármestert is választanak.
Az egyfordulós rendszerben a legtöbb szavazatot összegyűjtő polgármester-jelölt kerül a községháza vagy városháza élére, függetlenül attól, hogy megszerezte-e voksok legalább felét. Így akár 20-30 százalékos támogatottsággal is polgármester lehet valaki, ha ő kapta a legtöbb szavazatot. A helyi és megyei tanácsban azok a pártok jutnak képviselethez, amelyek az adott településen/megyében megszerezték a voksok legalább öt százalékát. Pártkoalíciók esetében a bejutási küszöb legalább hét százalék és a résztvevő politikai alakulatok számától függ.
Milyen 18 millió?
A romániai választói névjegyzékben 18 millió 265 ezer név szerepel, annak ellenére, hogy a statisztikai intézet szerint Románia állandó lakossága (kiskorúakat is beleértve) már tavalyelőtt húszmillió alá csökkent. Több mint hárommillió román vendégmunkás dolgozik ugyanis külföldön, akiknek a többsége nem jelentkezett be hivatalosan új lakhelyére, és így a továbbra is a romániai lakosság-nyilvántartókban szerepel.
Romániában a pártok rendszeresen azzal vádolják egymást, hogy a külföldre távozottak vagy az elhunytak adatait felhasználva törvénytelen voksokat juttatnak az urnákba: a - nem éppen megalapozatlan - gyanú kiküszöbölésére az állandó választási hatóság most egy új informatikai rendszert üzemelt be, amely a szavazásra jelentkező személyi száma alapján azonnal ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
Kevesebb a magyar jelölt
A jelöltek száma választásról-választásra csökkent Romániában. Fokozatosan érvényes ez a magyar pártokra, amelyek a négy évvel ezelőtti 15 ezerhez képest most csak 11 ezer jelöltet indítanak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) 8749, az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) 2036, a Magyar Polgári Pártnak (MPP) 883 jelöltje van.
Több mint 50 - főleg székelyföldi - településen az RMDSZ polgármesterjelöltje biztos győztesnek számít, mert egyedül szerepel a szavazólapon. A szövetség attól tart, hogy a verseny hiánya alacsony részvételt eredményezhet, ami a megyei tanácsosjelöltekre leadott voksok számának csökkenéséhez, a magyar érdekképviselet gyengüléséhez vezethet.
Gyorsabban jön az eredmény
Az egyhónapos választási kampány szombat reggel hét órakor ér véget. A szavazóhelyiségek vasárnap helyi idő szerint 7 órakor (közép-európai 6 óra) nyitnak és 21 órakor zárnak. Az új informatikai rendszertől a választási hatóság azt reméli, hogy már vasárnap éjfélkor 80 százalékos feldolgozottságú részeredményeket tudnak közzétenni. Az eddigi, papíralapú adatfeldolgozással az első részeredményekre hétfő reggelig kellett várni. A részeredmények alakulását továbbra sem lehet online követni: a központi választási bizottság (BEC) meghatározott időpontokban sajtóértekezleten ismerteti azokat.