Mint ismert, egy héttel Simicska Lajos médiabirodalmában történt lemondások és az azt követő sajátos interjúcunami után Marton Péter, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetője volt kénytelen távozni posztjáról. Simicska Lajos környezetének talán legerősebb tagja,
a vállalkozó rejtélyes embere
Vida Ildikó, a Nemzeti Adóhatóság elnöke azonban nagyobb falat, már csak tisztségéből fakadóan is. Róla hosszú évek óta közismert, hogy Simicska Lajos embere. Így volt ez már a "hőskorban" is, hiszen 1998-99 között az ő helyetteseként bukkant fel az államigazgatás felső szegletében.
Vida - a milliárdos vállalkozó távozásával - 1999-2002 között volt az adóhatóság elnöke. Az "elmúltnyolcévet" Simicska cégeinél vészelte át, majd 2010-ben ismét kinevezték az adóhatóság élére. Helyzete egészen addig biztosnak tűnt, amíg a Simicska - Orbán ellentét nem lépett át egy szintet, s ki nem tört a nyílt háború.
A NAV elnöke annak ellenére érezhette biztonságban magát, hogy a kitiltási botrány főszereplőjévé vált, bár - ahogyan Simicska emberei általában - ő is igazi háttérember volt. A kormány számára rendkívül kínos történet azonban még mindig nem lett volna elegendő, ha időközben nem mérgesedik korlátlan totális háborúvá a milliárdos vállalkozó és Orbán Viktor közti viszony. Ez megpecsételte a NAV elnökének sorsát is.
Leváltásához azonban okot is illik találni egy jogállamban, márpedig a kormány szereti hangoztatni, hogy abban élünk. Információnk szerint ez az indok pedig nem más lesz, mint az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése körüli bizonytalanság. Úgy tudjuk, hogy a január 1-je óta próbaüzemben működő rendszer körül egyáltalán nincs minden rendben. Forrásunk szerint ugyanis rendkívül vontatottan halad az EKÁER ellenőrök kiképzése, rosszul működik a rendszer, rengeteg a hiba, és konkrét kár éri a fuvarozókat, a beszállítókat és a megrendelőket is.
Ez persze nem is csoda, hiszen a jogszabályi háttér - finoman szólva is - kidolgozatlan.
Az Országgyűlés ugyanis várhatóan csak február 20-án fogadja el az EKÁER-hez kapcsolódó törvénymódosítás tervezetét, amely a márciusi indulásról rendelkezik ugyan, de szinte valamennyi részletszabály kidolgozását a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe utalja, tehát a rendszer éles indulása előtt kilenc munkanappal még a részletszabályok tervezete sem ismert. Így azonban az ellenőrök kiképzése is vontatottan halad.
Nem ördögtől való a gondolat: az EKÁER alapvetően nem rossz dolog, elvégre szükséges, hogy a NAV tudjon a hazánk területén mozgó, áruszállításban részt vevő járművekről, rakományukról, azok mikor, honnan, hova tartanak. Az már más kérdés, hogy a kidolgozása, a kapkodás már roppantul magyaros történet... Arról nem is beszélve, hogy a magyar állam ismét fordítva üli meg a lovat: nem az áfacsalás alapjául szolgáló hihetetlenül magas forgalmi adó letörésén fáradozik, hanem mindent és mindenkit ellenőriz.
Eközben a próbaüzem javában tart, ám az adatok kiértékelésénél már látszik, hogy komoly gondok vannak a rendszerrel. Információink szerint tranzit kamionok is kaptak már EKÁER-számot. Ez utóbbit azonban érdeklődésünkre cáfolta a NAV szóvivője, aki szerint ilyen hiba elő sem fordulhat, hiszen a számot maga a szállító kéri, nem csak úgy megkapja.
Az EKÁER-rel a legnagyobb probléma azonban rendszerszintű: egyszerűen túl sok adatot kell megadni: az áruszállító jármű rendszámát, a szállított áru nevét, a szállított áru vámtarifaszámát, a szállított áru bruttó tömegét, a szállított áru értékét, a szállított áru cikkszámát (de ez nem kötelező), az árufuvarozás indokát, veszélyes anyag szállítása esetén a termék bárca-számát, a termék feladójának és címzettjének nevét és címét, ha az árut Magyarországon rakodják ki, akkor a kirakodás idejét és helyét, ha az árut Magyarországról indítják el, akkor a berakodás idejét és helyét.
Úgy tudjuk, számos hazai cég arra panaszkodott, hogy - mivel a tájékoztatási kötelezettség a nemzetközi szállítmányoknál is a magyar felet terheli - nem mindig oldható meg időben - hiszen ilyen adatokat a külföldi partnerek nem mindig tartanak nyilván. Ezért volt rá példa, hogy a kamion a határon ragadt. A külföldi beszállítók ráadásul már tudják, hogy a magyar hatóságok lefoglalhatják az árujukat, ha a magyar partnerek nem megfelelően töltötték ki az EKÁER-hez szükséges adathalmokat.
Simicska Lajos tavaly Sárváron állt először nyilvánosság elé
A sietve bevezetett rendszer hiányosságai a szakmai szervezeteket is kiborította. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) hétfőn közleményben hívta fel a figyelmet, hogy "szükséges a rendszer internetes felületének véglegesítése és egy átfogó gyakorlati útmutató kidolgozása. Amikor ezek a feltételek rendelkezésre állnak, onnantól számítva legalább egy hónapnyi próbaüzem lenne ajánlatos ahhoz, hogy a vállalkozások megismerhessék az új szabályokat, feltehessék kérdéseiket a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak, tájékoztathassák külföldi partnereiket és felkészíthessék az automatikus adatátadásra a vállalatirányítási rendszereiket" - írta a szervezet.
Ezzel szemben az MLBKT szerint rendkívül nehéz helyzetben vannak a vállalkozások, mert a legjobb esetben is csak pár munkanapjuk marad nekik és az adóhatóságnak arra, hogy felkészüljenek a változásokra. Akárhogy is nézzük, március 1-jéig nagyon kevés idő van hátra, ennyi idő alatt - pláne kidolgozatlan jogszabályi háttérrel - lehetetlen a rendszert hatékonyan működtetni.
A rendszerrel tehát jelenleg is súlyos gondok vannak, így szinte garantált, hogy a március 1-jével induló "éles üzem" számos problémát, leállást hoz majd magával, így - ha az értesülésünk igaz - Vida Ildikó áprilistól új munka után nézhet.
Mondjuk a Simicska féle Mahirnál.
Akárhogy is lesz, Vida Ildikónak egy dolgot már köszönhetünk. A tavalyi év legmókásabb videóját.