Balatonfüreden senki sem ideges. A lapátolgató munkások sem és azok a helyiek és nyaralók sem, akiket kerítés állít meg a Zákonyi Ferenc sétányon (a „balatonológusnak” is nevezett író, kutató Balatonfüredtől és Siófoktól is díszpolgári címet kapott) és csak akkor haladhatnak tovább, ha a markoló-platósteher duó éppen nem szorgoskodik. A mélyben persze meglehet, lázas munka folyik. Mélygarázs épül a vizes világbajnokság jegyében, melynek hosszútávúszó versenyszámait Balatonfüreden bonyolítják le és másfél héttel a július 15-i első vízbe csobbanás előtt az a látszat, hogy az építők bizony úsznak rendesen, hiszen a felszínen még „háborús állapotok”, parknak és a mélygarázs kijárataiig vezető aszfaltútnak egyelőre nyoma sincs, vagy maximum csak a nyomvonala…
Innen szép nyerni, mondhatnánk sportnyelven, meg aztán az építők miért ne hajrázhatnának úszók módjára, amúgy magyarosan. Magyaros ez az egész füredi építkezés, és nem csak a határidőcsúszást tekintve. „Úgy indult, hogy állami beruházás lesz, és amikor látták, hogy nem tudják bonyolítani, akkor áttolták jogszabálymódosítással a beruházást az önkormányzati oldalra” – mondta Bóka István, Balatonfüred fideszes polgármestere a városi képviselő-testület májusi ülésén. A városvezető 2015-ben még abban reménykedett (idézet a Balatonfüred.hu-ról): a vizes vb örvén rendezvénypark, mélygarázs, parkolóház, színházterem épülhet Balatonfüreden. Ebből végül a mélygarázs maradt, és egy hónapja még azt írta a város honlapja, hogy június végére átadhatják, a legutóbbi önkormányzati közlés július 5-ét jelölte meg, amit szintén nem tudtak tartani az építők. Jó, ha 15-én reggelre elkészülnek. Amikorra kell…
„Borzasztó ez a káosz, de biztosan jó lesz” – ad hangot optimizmusának egy biciklijét a Zákonyi utcai buckákon áttoló helybéli öregúr. Egy közeli üzlet fiatal eladóhölgye sem aggódik, szerinte nincs más választásuk az építőknek, mint hogy elkészüljenek a következő hétvégére. A vendéglátósok egyébként – tudjuk meg tőle – a „rendes” világbajnokságot követő masters vébé idején várnak igazán jó forgalmat, mert arra sokkal több résztvevő és kísérő ékezik. Kérdésünkre, hogy mikorra lesznek készen, az egyik markoló árnyékában papirosokat böngésző, művezetőforma férfi mosollyal válaszol.
Balatonfüred mosolygós, annak ellenére is az, hogy aki a hajókikötő felől érkezik a legendás Tagore sétányra (Rabindranáth Tagore indiai költő 1926-ban a füredi szívszanatóriumban gyógyult), az meg a máskor gyönyörűen pompázó Rózsakertet látja elkerítve, ronda konténervárossal, a vízre épített lelátóval – de legalább utóbbi nagyjából már kész. Mivel pedig Bujtor István is bizakadó mosollyal tekint a nagy sürgés-forgásra a sétány szegletéből (a vitorlásán megörökített színész idén lett volna 75 éves), és a szálláskiadók sem estek pánikba amiatt, hogy állítólag tucatszám mondta vissza az előzetes füredi foglalásokat a nemzetközi szövetség (érdeklődésünkre a patinás Anna Grand Hotel recepciósa azt állította, náluk nem mondtak vissza szállást), már-már hajlamosak vagyunk magunk is hajrát kiáltani a mélygarázs fölött még építőanyaghalmokat kerülgető munkásoknak. Attól pedig diszkréten eltekintünk, hogy bármely illetékes is újabb átadási határidőt legyen kénytelen mondani. Maradjunk a jövő szombat reggelben…
Helybéli cég nyerte a kivitelezést
Közel kétmilliárd forint: amiben Balatonfüred vezetése reménykedett, nem jött be, ebbe az állam által biztosított összegbe más városi beruházás nem fért bele, csak a mélygarázs. Az eredetileg tervezett költségek „természetesen” itt is megnövekedtek, a közművek kiváltása igényelt állítólag az elképzeltnél nagyobb munkát. A beruházás nyertes ajánlattevője a helybéli Gótika Kft., mely alvállalkozóként vonta be a kivitelezésbe a lényegesen ismertebb Swietelsky Kft.-t.