Ember Zoltán szerint ez az enyhe különutasság és a két szervezetben való tagságunk hármas pillére gyorsan értékelte fel Magyarországot,
„de ez a pozíciónk ugyanilyen sebesen a gazdasági- és politikai méretünkhöz jobban passzoló helyre is billenhet, amennyiben az ukrán helyzet rendeződik”.
Az Iránytű Intézet kutatásvezetője arra is kitért, hogy Szijjártó Péter korábbi nyilatkozatai alapján a magyar pozíció kettős: retorikájában ellenzi ugyan a szankciókat, de az eltörlésükért indított kezdeményezés sikere érdekében
„Orbán és Szijjártó nem hordozza körbe a véres kardot az Unión belül, csupán az eltörlésük mellett foglal állást.”
Ember Zoltán szerint a budapesti Putyin-látogatás nagy kérdése, hogy a magyar diplomácia aktívan is követeli-e majd a szankciók feloldását.
Moszkvának demonstráció, Budapestnek presztízsértékű a Putyin-Orbán találkozó
„Moszkva a kelet-közép-európai befolyását, a szoros diplomáciai kapcsolatokat kívánja demonstrálni, illetve az Európai Unió megosztottságát az Oroszországgal szembeni szankciós politika vonatkozásában" - nyilatkozta az Alfahírnek a február 2-i budapesti Orbán-Putyin találkozó kapcsán Kovács János, az Iránytű Intézet vezető elemzője.
A kutatásvezető az Alfahírnek úgy értékelte: Vlagyimir Putyin orosz elnök két esztendővel ezelőtti fogadása sokkal kockázatosabb, nemzetközi viszonylatban is vitát generáló lépés volt.
„Még élénken élt a Krím bekebelezésének emléke, illetve Oroszország azokban a hetekben is aktívan jelen volt Kelet-Ukrajnában. Akkor Putyin közel egy esztendeje nem járt uniós országban, azóta viszont Budapesten kívül féltucat tagországba is ellátogatott már, a négy legnagyobb uniós országból pedig háromba: Németországba, Franciaországba, Olaszországba”
- emlékezetett Ember Zoltán.
Az orosz érdek számos esetben konfrontálódott már a Nyugattal
Az Iránytű Intézet kutatásvezetője szerint történelmi távlatokban is érdemes szemlélni a kérdést, hogy mit jelent a nem EU-tag országok számára az orosz befolyás lehetséges erősödése a térségben.
„Két évszázados szoros, különleges történelmi kapcsolatról van szó, olyanról, amely ’megengedte’ azt, hogy közös hadgyakorlatot tartanak az ukrán válság kellős közepén, vagy azt, hogy a 2016 októberében Montenegróban puccsot tervező, pénzt, egyenruhákat, nyomkövetőt rejtegető Szerbiában letartóztatott oroszokat a szerb hatóságok elengedjék. Grúzia szakadár részeinek függetlenségét Oroszország elismeri, ugyanakkor a koszovói kérdésben Szerbia területi egysége mellett foglal állást, éppen ezért Szerbia kevés nyílt politikai támogatóinak egyike a kérdésben”
- vélekedett Ember Zoltán.
A kutatásvezető kiemelte: az orosz gazdasági érdekek leginkább a hadiiparban, illetve az energiaszektorban vannak jelen, éppen ezért, amíg ezeket a vállalkozásokat gazdasági hátrány nem éri, az uniós csatlakozás nem jelent problémát Oroszország számára. Amennyiben azonban Szerbia NATO-csatlakozása napirendre kerülne, az orosz külügy minden bizonnyal felülvizsgálná Koszovóval kapcsolatos jelenlegi álláspontját.
„Oroszország elsődleges érdekszférája a szomszédos országokban, a posztszovjet térségben keresendő”
- mondta az Alfahírnek Ember Zoltán. Hozzátette: a balkáni realitásokat, vagyis az Oroszország vezette politikai integráció helyetti európai uniós csatlakozási törekvéseket elfogadták, de meghatározó gazdasági szereplők kívánnak maradni a régióban.
„Ennek megőrzésének érdekében az elmúlt esztendők során számos esetben konfrontálódtak is a Nyugattal”
– mutatott rá Ember Zoltán.
Az új amerikai adminisztrációval változhat az oroszellenes szankciós politika
„Az orosz-magyar kereskedelem ugyan nem volt túl élénk a kelet-ukrajnai konfliktus előtt sem, de egyes ágazatokban, mint például a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban több milliárd forint bevételkiesést okoz évente a szankciók megléte" - hangsúlyozta az Alfahírnek a közgazdász. Molnár Balázs szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az Európai Unió kitart a szankciók mellett.