Bő egy hónapja jelent meg a 2008-ban alakult, dallamos hard rockot játszó Viharmadarak zenekar új nagylemeze, Játssz még… címmel. A borsodi formációval már anno a második albumuk kiadása után pár hónappal leegyeztettünk egy bemutatkozó cikket, viszont 2018 nyarán – mivel távozott az énekesük, és a basszusgitárosuk – egy „hirtelen mozdulattal” földbe állt a banda, bizonytalanná vált a működésük, ezért közös megegyezéssel ezt elhalasztottuk. Időközben viszont rendezték soraikat, új frontember érkezett a csapatba, itt a friss dalcsokor is, így már semmi akadálya nincs, hogy megejtsük az ismerkedést. Horváth László alapító/gitáros válaszolta meg kérdéseinket, de egy témával kapcsolatban a dobos, Szabó Gergő gondolatai is bekerültek az interjúba.
- Mivel először szerepeltek a portálon, ha nem bánod, menjünk vissza egészen a kályhához. Hogyan jött az ötlet anno, hogy Viharmadarak néven lépjetek színre a hazai rock/metal mezőnyben?
Horváth László: - Egy második világháborúban használt repülőgép ihlette a nevet. Ez volt az első sugárhajtású vadászgép, és emiatt sokkal gyorsabb is volt az elődeitől - ezeket hívták viharmadaraknak. Gyakorlatilag berobbantak a színtérre. Mi is ezt szerettük volna, berobbanni!
- Az első időszak nálatok is, mint sok más csapatnál, feldolgozások előadásáról szólt, majd már önálló szerzemények is kerültek a repertoárba. Miért, minek a hatására kezdtetek saját számokat írni? Nehezen vagy könnyen jöttek ezekhez az ötletek? És hogyan fogadta a közönség a Viharmadarak dalokat?
H.L.: - Igen, eleinte örökzöldeket játszottunk, hiszen akkoriban még nem rendelkeztünk saját szerzeményekkel. Illetve, még nem voltak összerakva, teljesen véglegesítve, mert már a kezdetektől voltak jegyzeteink. Aztán a feldolgozásoktól egy picit megcsömörlöttünk, és ráébredtünk, hogy ezek a számok nem rólunk szólnak, ezek nem mi vagyunk! Ezért megpróbáltuk előhalászni a porosodó vázlatokat, a dalkezdeményeket, és elkezdtük ezeket készre gyúrni. És, meglepetésünkre, ez gyorsan és könnyen ment, tetszett nekünk a dolog… Majd az elkészült saját dalokat – félve ugyan, de – megmutattuk a barátoknak, ismerősöknek, hogy véleményezzék. És a jó fogadtatás továbbiak megírására ösztönzött minket, valamint a feldolgozások mellőzéséhez. Aztán, amikor már a koncerteken, nagyobb tömeg előtt kezdtük el játszani a saját dalainkat, a pozitív kritika mellett érkezett néhány negatív visszajelzés is, de ez főként azért történt, mert addig egy feldolgozásokat játszó zenekarnak ismertek meg minket. Néhányan még évek múltán is kértek egy-két ilyen átiratot a bulikon, de túlnyomórészt a közönségünk kimondottan jól vette a Viharmadarak dalokat, a kezdetektől fogva.
- Idővel két nagylemez is elkészült…
H.L.: - A koncertezések mellett rögzítettük az albumokat egy ózdi, majd egy miskolci stúdióban. Azok az időszakok a munka mellett igen nehezek és fárasztóak voltak, az éjszakába is belenyúlt olykor a felvétel. A nótáink mondanivalója egyedi, mivel mindig más és más dolog – csalódás, öröm, bánat, szerelem, valamilyen tapasztalat, stb. – ihletett meg minket az alkotómunka során, így ezek következtében fogalmazódtak meg bennünk a gondolatok.
- 2018 nyarán egy nagy váltás történt a zenekar háza táján, távozott az énekes és a basszusgitáros, akkor parkolópályára is állt a Viharmadarak. Külső szemmel nézve, addig egy tudatos építkezés folyt, szépen alakultak is a dolgaitok, a két lemezmegjelenés mellett koncertfronton is nagyon erősek voltatok, kijött egy profi klipetek, szinte izzott körülöttetek a levegő…
H.L.: - Nem titok, hogy mindig voltak kisebb-nagyobb törések a zenekar életében. Ezek már-már természetesnek is tűnnek, hiszen – kis túlzással – menetrend szerint jöttek-mentek a zenész kollégák. Idővel mindenki lecserélődött, én maradtam egyedül az alapító tagok közül. Anno egy miskolci dobos barátommal indítottuk el a Viharmadarak zenekart, de pár éven belül ő kilépett, majd az akkori énekes is, sorra érkeztek, majd távoztak a gyakornok zenészek. Az egy nehéz időszak volt, de nem adtam fel, nem hagytam, hogy megszűnjön a banda. Majd nyolc évvel ezelőtt csatlakozott hozzám Szabó Gergő dobos. Onnantól kezdtük el a saját számainkat összerakni, és felvenni, mert Gergőnek megszámlálhatatlanul sok szövege volt papírra vetve, nálam pedig rengeteg zenei alap már meg volt írva. És ahogy fentebb már említettem, pillanatok alatt összedobtuk a számainkat. Jött a két nagylemez egymás után - 2015 júniusában az Indulj el!, 2017 decemberében pedig az Ez lesz! című albumunk jelent meg.
És így van, ahogy mondod, ennek a második anyagnak a kiadása után, a következő évben kilépett György Dani, az akkori énekesünk, és vitte magával a basszusgitárosunkat, valamint a menedzserünket is. Embert próbáló hónapok voltak, ketten maradtunk Gergővel, de újból elkezdtük összerakni a zenekart.
- Hogyan állt újra össze és miként lett működőképes az új felállás?
H.L.: - Elkezdtünk muzsikusokat toborozni… Így találtuk meg az új énekesünket, Hauk Matula Györgyöt, aki ugyan fővárosi, de szintet emelő hangú zenész. És valamikor ekkor került vissza hozzánk egy már ismerős basszusgitáros, Veres István, ő már hét évvel ezelőtt játszott a zenekarban. Ugyanolyan rutinos és tapasztalt, mint Gyuri. Majd egy újabb tag csatlakozott Ternyik András akkordgitáros személyében. Ő nagyon régen tanított is engem, és segített a zenei világom fejlődésében. Nem fiatal, nem mai gyerek, de vén tinédzserként erősíti a sorainkat. Ez tehát a jelenlegi felállás. És hadd említsem meg azokat is, akik a háttérmunkát végzik - Lax Gábor, Somogyi Attila, és Demeter Laly, nekik is nagyon sokat köszönhetünk!
- Hogy érzed, mennyire van most egyben ez a csapat? Hogyan képzelitek el a közös jövőt?
H.L.: - Bízom benne, hogy hosszútávra rendezkedtünk be, de bármi megtörténhet. Azonban akkor sem adnánk fel, ha esetleg ismét tagcserével kellene szembenéznünk. A rajongókat nem hagyjuk cserben!
- Te vagy a VM dalok szerzője, de mennyire csak a te kezed „nyomát” viseli ez a lemezanyag? Ennek az új albumnak a megírásakor változott-e valami az alkotómunkát tekintve? Természetesen azon kívül, hogy egy új énekhang hallható a dalokban.
H.L.: - Ennek a lemeznek az elkészítésében mindannyian részt vettünk, közösen finomítottuk a végleges formájukra a dalokat. Minden ugyanúgy történt, mint eddig, Gergő hozta a szövegek nagy részét, én pedig a zenei alapokat, ezekre építkeztünk. Természetesen, ahogy az előző albumokon, itt is vannak egyéni alkotások – tőlem is, és Gergőtől is – mind zenében, mind szövegben. Azonban most Gyuri is adott egy szöveget, mi pedig ahhoz is pikk-pakk meghangszereltük a zenét. Gyurival sajnos a nagy távolság miatt kevesebbet tudunk próbálni, valamint a közös munkát a pandémia is akadályozta, de ennek ellenére már elkezdtünk dolgozni a majdani negyedik albumon, hat számot már ki is dolgoztunk! Ez az anyag merőben más lesz, mint amit eddig hallhattak tőlünk.
- 13 éve működik a zenekar. Mi motivál még ma is, hogy továbbra is létezzen az együttes, és hogy újabb és újabb Viharmadarak dalok szülessenek?
H.L.: - A nehézségeket félretéve mi folyamatosan azon vagyunk, hogy olyan számokat írjunk, amelyek a nagyközönség számára valami értéket adnak át, amiket mindenki szívesen hallgat, és szeret. És, hogy olyan koncerteket adjunk, ahol szemtől szemben találkozhatunk minden olyan kedves rajongónkkal, akik megkedvelték a Viharmadarak zenekart.
{"preview_thumbnail":"/sites/default/files/styles/video_embed_wysiwyg_preview/public/video_thumbnails/PL6D8YS4sjQC9UeWu3tlo6-Bq44bQEICJS.jpg?itok=IMnlIUAo","video_url":"https://www.youtube.com/watch?v=4OVhJqhvbXE&list=PL6D8YS4sjQC9UeWu3tlo6-Bq44bQEICJS","settings":{"responsive":1,"width":"854","height":"480","autoplay":0},"settings_summary":["Beágyazott videó (Alkalmazkodó)."]}
- Tegyük most már a lejátszóba a korongot! Nem lövök nagyon mellé, ha azt mondom, hogy az albumot nyitó Újra a színpadon vélhetően a zenekar újra aktívvá válását ünneplő dal?
H.L.: - Igen, jól gondolod. (nevet) És azt is jelenti, hogy – szó szerint – újra a színpadra lépünk.
- Tovább haladva a lemezen, jó ismerősként csendül fel a Hol van a fény?, hiszen ez a nóta már az előző CD-n is szerepelt, viszont a lírai szerzeményből időközben egy középtempós dal lett. Miért gondoltátok újra ezt a számot?
H.L.: - Szimplán, csak úgymond próba jelleggel írtuk át keményebbre. És mivel mindenkinek tetszett, így felkerült a lemezre ez a változat.
- És a Budapest című dalt mi ihlette? Talán Gyuri zenekarba érkezése?
H.L.: - Nem. És ezt azért tudom, mert teljes egészében én írtam a szöveget és a hangszerelést is, de ha már itt tartunk, a Hol van a fényt?-t is. (nevet) A Budapest-nél valójában egy életérzés volt az alap, és az, hogy büszkék lehetünk a fővárosunkra, hiszen csodálatos és felemelő város! Próbáltam azt átérezni, mintha ott élnék.
- Gergőt kérdezném, hogy mennyire nehezen – vagy épp ellenkezőleg, tehát könnyen – jönnek a szövegek? Mi ad ezekhez ihletet? Illetve bárhol, bármikor megtalál(hat) a múzsa, vagy valamilyen (kedély)állapot kell ezek megírásához?
Szabó Gergő: - Csak szimplán kipattannak a fejemből, egy iskolai órán vagy akár horgászat közben, bárhol eszembe juthatnak sorok, és ezeket általában le is írom. Persze van, amikor nincs ihlet. És nyilván az élet minden területéről merítek, ötletet adhat egy új munkahely, egy vállalkozás, egy megismerkedés, tehát nem lehet beskatulyázni a témákat. És sok múlik azon, hogy mennyire vagyok toppon, olyankor azért könnyebben jönnek a szavak, dallamok.
- Érintőlegesen már szóba került, hogy négy évvel ezelőtt bemutattatok egy nagyszabású videoklipet, ami az Ózdi acél című számhoz készült. A mostani terveitek között szerepel-e esetleg egy újabb élőszereplős (imidzs) kisfilm forgatása?
H.L.: - Igen, mindenképpen szeretnénk klipet készíteni, de sajnos ennek (is) picit keresztbe tett a Covid. Azért bízunk benne, hogy hamarosan elkezdhetjük a munkát, az egyeztetések már zajlanak ezzel kapcsolatban.
- Egy titeket még nem ismerő zenerajongó számára milyen ajánlást adnál magatokról - három nagylemez megjelenéssel, közel három tucat saját dallal a tarsolyban, szerintetek mivel tűntök ki a többi, hasonló kaliberű és szinten lévő csapat közül, mivel vagytok ezektől másabbak?
H.L.: - Azt tudnám ajánlani, hogy nagyon figyeljen a számaink szövegeire, mert nagyon sokat mondanak, de sokszor rejtve közlünk dolgokat. És, hogy mivel vagyunk másabbak? Ezt ne mi döntsük el, hanem a hallgatók! (nevet) Mi megpróbálunk nem egyforma dallamot, emészthető szöveggel megírt mondanivalót, és refrént, valamint pozitív hangzást összehozni.
- Kézben (és online felületeken) a lemez, vélhetően ennek élő bemutatása a legfontosabb most. Leginkább önálló bulikban gondolkoztok, vagy hasonszőrű bandákkal lépnétek fel, vagy ha lenne rá lehetőség, inkább elmennétek egy nagy név elé állandó előzenekarnak?
H.L.: - Zenekarunk szinte bárhol fellép, ahol ezt lehetővé lehet tenni. Játszottunk már sokszor nagy, ismert bandák előtt vagy után, nyilván ez óriási megtiszteltetés a számunkra. Lemezeinket, dalainkat minél messzebb is szeretnénk megismertetni az emberekkel, úgyhogy most azon dolgozunk, hogy ne csak Borsodban legyünk ismertek, hanem az ország többi részén is halljanak rólunk, ez a legnagyobb jövőbéli dolgunk!