Emlékezetesre sikeredett Orbán Viktor legutóbbi vasárnapi kinyilatkoztatása, az adóforintunkból kormánypropagandát sulykoló Kossuth rádióban a kormányfő nemcsak a napimigráns légütősebb konteóit idézte fel, de tett egy nagyon érdekes megjegyzést is, amely azt feltételezi, hogy a világot már tényleg csak egyetlen szemszögből képes vizsgálni:
"annak megértése azonban még előttük van, miért van az, hogy magyar akadémikusok, tudósok, hazai egyetemeken tanító professzorok nem azért lépnek fel, hogy az ő egyetemeik is megkapják azokat a jogokat, amelyeket a CEU élvez, hanem amellett állnak ki, hogy Soros György megtarthassa a privilégiumait".
A miniszterelnök keservére felelt még aznap az egyik "megszólított", Király Miklós a Facebook-oldalán. A professzor az elvi kérdések mellett olyan gyakorlati szempontokra is felhívta a figyelmet, minthogy
"2016-ban az utolsó hazai állami egyetemek is kihullottak a legjobb felsőoktatási intézményeket számba vevő Shanghai lista 500-as elit csoportjából. Ez nyilvánvaló kudarc. Mert Bécs, Krakkó, Prága patinás egyetemei bizony ott maradtak ebben az élbolyban. S most még a magas szintű oktatást és kutatást folytató, nemzetközileg elismert CEU ellen is harcot hirdetnek?"
A felsőoktatás helyzete – ami igaz a közoktatásra is - aggasztó, és ebben az esetben inkább építeni kellene, és nem pedig rombolni.
"Teendő volna bőven: jelenleg egy nagy német egyetem költségvetése összemérhető a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásával"
- közölte ezt a már Király Miklós a Heti Válasznak adott interjújában.
Az alapvető kérdés, hogy miért van az, hogy egy konzervatív beállítottságú ember, aki korábban támogatta az Orbán-kormány migrációs politikáját - amennyiben a kormányzat jogi útra terelte a kvóták kérdését -, mégis éles kritikát fogalmaz meg a nemzeti konzultáció és a CEU-ügy kapcsán.
A "robbanó elegy" a CEU-ügyből, a félrevezető nemzeti konzultációból, a Brüsszel-ellenes kampányból, valamint "az egyre nehezebben indokolható" külpolitikai irányváltásból állt össze a tanszékvezető értékelése szerint.
S mint mondta, ő bár nem adna elő a társadalmi nemekkel kapcsolatos előadásokon, mert számára a hagyományos család nagy érték, ugyanúgy
"ahogy érték az egyetemi szférában a sokszínűség és a szabad gondolkodás is. ezek a kreativitás forrásai, ezek nélkül nincs tudományos fejlődés".
Arról is beszámoltunk, hogy a napokban Victor Ponta, bukott román kormányfő mutatta be, és védte meg az orbánizmus lényegét: azt, hogy a politikát a politikusok csinálják, másnak nincs beleszólása a közügyekbe (főleg nem a civileknek). Ezt erősítette meg később Lánczi András is, szerinte például hiba, hogy az értelmiség nem fogadja el, a politikának megvan a maga logikája. Király Miklós szerint viszont
"nem szabad ilyen sommásan lezárni a kérdést: aki nem politikus, az ne nyissa ki a száját közügyekben. Olyan ez, mintha jogászként azt mondanám (...), hogy csak jogászok nyilatkozhassanak törvényekről".
Orbán EU-s politikáját úgy festette le, mint aki sáros cipőben végiggázol a perzsaszőnyegen, és ettől azt várja, hogy nagyobb lesz az érdekérvényesítő képessége. Ezt tévedésnek tartja: "sok múlhat ezen például akkor, amikor csöndes diplomáciával a székelyföldi autonómia törekvéseknek próbálnánk megágyazni".
A helyzetre megoldás lehet, ha nem töltenénk ki a Brüsszel-ellenes konzultációs kérdőíveket:
"ne mondhassa a kormány, hogy sok millió ember állt be otromba jelszavai mögé".
Mert ezek az üzenetek ("pl.: ezek elveszik a kenyered, és amúgy is terroristák") rengeteg negatív érzést szabadítanak fel:
"a gyűlölködés, az agresszió, a normaszegési hajlandóság emelkedik a társadalomban".
Jeszenszky: Egy valódi jobbközép koalíciós partner visszafogná a Fideszt
A CEU még az Antall-kormány idején alakult meg Budapesten. Jeszenszky Géza szerint Soros György elévülhetetlen érdemeket szerzett a rendszerváltás előkészítésében azzal, hogy a magyar értelmiséget támogatta a nyolcvanas években. Bár elismeri, hogy tudták, Soros György nem kedveli az MDF-et, és inkább az SZDSZ-t szeretné kormányon látni, illetve az egyetem nem lesz a konzervatív értékek otthona, biztosak voltak benne, hogy jót fog tenni az ország nemzetközi megítélésének az egyetem.
Az interjú végén aztán leszögezte, szemben Orbán ígéretével, 2017 nem lesz a lázadás éve: "vagy ha az, nem úgy, ahogy a miniszterelnök úr előrevetítette".