Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján jelentette be, csak úgy mellékesen, hogy bruttó 190 milliárd forint lesz az új Puskásra szánt keret, és 2019-ig jó lenne befejezni az építkezést. Ezzel csak annyi gond van, hogy eddig ennek a feléről volt szó, 100 milliárdról.
Olyannyira „csak” 100 milliárdról, hogy még a fővárosi nagyberuházásokért felelős megbízott, Fürjes Balázs is a költségek betartásával indokolta, amikor a stadion terveiből kimaradt valamennyi, a labdarúgástól eltérő sportág infrastruktúrája.
190 milliárd forint pedig nagyon sok, legalábbis egyetlen darab stadionért biztosan. A 67 ezer főre tervezett sportlétesítménynél még a legtöbb híres, nyugati stadion is olcsóbb volt, példaként itt van néhány hasonló befogadóképességű társa:
Arsenal (Emirates stadion, London, 2006, 60 ezer fő): 142 milliárd forint
Olympique de Marseille (Vélodrome stadion, Marseille, 2014, 67 ezer fő, teljes felújítás és bővítés, 46 milliárd forint)
Benfica (Luz stadion, Lisszabon, 2003, 65 ezer fő, 36 milliárd forint)
És ha megint egy román példához akarunk nyúlni, amit sajnos egyre többször kell megtennünk: a bukaresti Nemzeti Aréna ugyan csak 55 ezer férőhelyes, cserébe viszont 72 milliárdból épült meg 2011-ben:
...és akkor a Puskás:
Az új Puskás Ferenc stadion költségei folyamatosan nőttek: amikor még csak a felújítási szándékról lehetett tudni, 2011 elején Studniczky Ferenc, az MLSZ stadionfejlesztési bizottságának egykori vezetője arról beszélt, az új stadion 40-50 milliárdba kerülhetne.
2011. november 2-án a kormány elfogadott egy koncepciót, ami arról szólt, hogy egy 40 ezres, de 55 ezerre bővíthető stadiont húznak fel 35 milliárdból.
2012. március 20-án Orbán Viktor már arról beszélt, hogy az új, 65 ezres stadion a Puskás és a Papp László Sportaréna között épülne fel, ami miatt a Szoborpark és a SYMA is útban lett volna.
2013 áprilisában már kormányszóvivői szinten jelentették be az újabb tervet: Giró-Szász András akkor arról beszélt, 70-90 milliárdból épülhet meg a „stadion a stadionban” projekt, amiben egy 65 ezres arénát húztak volna fel a régi Puskás futópályás részének kihasználásával. A stadion tetejére még futópályát is kitaláltak.
2014 júniusában Vígh László kormánybiztos már inkább 90-100 milliárdról beszélt, változatlan tervek mellett. Az összeget azzal mentegette ekkoriban a kormányzati kommunikáció, hogy mintegy 21 sportág versenyzői használhatják majd ki az infrastruktúrát, edzésektől egészen a versenyekig.
2015 májusában aztán Fürjes Balázs budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, kinevezése után nemsokkal sztornózta az egészet: közölte, hogy a 100 milliárdos költségkeretbe egyszerűen nem férnek bele a grandiózus tervek, így csak a focira fognak koncentrálni, és a kiegészítő szolgáltatásokat is csökkentik (saját rendőrőrs, 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, múzeum, étterem, irodaház, stb.). Mindezt azért teszik, hogy ne lépjék túl a 100 milliárd forintot.
2016-ra aztán bukott a „stadion a stadionban” elképzelés is, és augusztusra teljesen lebontották az 1953-ban átadott Népstadiont. Mi pedig gyönyörködhettünk tovább a látványtervekben, várva az új nemzeti stadion építésének kezdetét.
2017-ig. Lázár János ugyanis most csütörtökön arról beszélt a Kormányinfón, hogy ideje lenne már elkezdeni az építkezést, amire 190 milliárd forint a keret. Azaz közel a duplája az előző verziónak, sőt, a legelső terveknek több, mint ötszöröse.
Így jutottunk el 35 milliárdtól 190 milliárdig, mialatt csupán 55-ről 67 ezerre nőtt a tervezett székek száma, és még a kiegészítő infrastrukturális beruházásokat is levágták a projektről.
A kormányzat szerdán döntött arról, hogy visszamondatják a 2024-es budapesti olimpia pályázatát, majd másnap közölte Lázár a 190 milliárdos összeget. Nem tudni, hogy van-e köze a két dolognak egymáshoz, de elképzelhető az is, hogy a kormány ezeket a százmilliárdokat már nem kívánja a sporton kívül felhasználni, így juthatott több a Puskásra is, még ha nem is tűnik indokoltnak a drasztikus drágulás.