Az elmúlt csaknem három hónapban ismét a közbeszéd része lett a devizahitelezés ügye, a devizakárosultak jóvátétele. Az utca embere előszeretettel szeret csak magára gondolni, és manapság is elő-előfordul asztaltársasági beszélgetésekben a „már megint rajtuk kéne segíteni, de rajtam senki nem segít” panasz. Ami valahol érthető is, különösen annak fényében, hogy
a kormánypártok látványosan a bankok oldalára álltak,
és még lehetőséget sem biztosítanának az ügyek gyors lezárására, míg
egyes felelőtlen ellenzéki politikusok pedig a központi költségvetésre, azaz az összes adófizetőre terhelnék a jóvátétel költségeit.
Márpedig Feketéék a panel harmadik emeletéről meg Manci néni a Kossuth utca 2.-ből nem tehet a banki disznóságokról, tehát joggal buggyan ki belőle „azénadómból?!” felháborodása.
Szögezzünk le egy tényt: a devizakárosultaknak nem segítség kell, hanem igazságtétel. A segítséget (természetesen díjazás ellenében) már megkapták azoktól a szakértő ügyvédektől, akik az elmúlt több mint másfél évtizedben szakmai tudásuk legjavát adva elérték a nemzetközi színtéren is, hogy kimondják a tisztességtelenséget és annak következményeit az egyes szerződésekre.
Márpedig a tisztességtelenség nem merül ki az oly sokat hangoztatott árfolyamkockázati tájékoztatás vagy épp nem tájékoztatás kérdésében. Azért itt is jegyezzük meg, a pénzintézetek szakmai ernyőszervezetének, a Bankszövetségnek 2006. január 31-én volt egy híre, melyben a szakemberek mondták ki, „nem kell félni a devizaalapú konstrukciótól”, csak néhány napos nagyobb árfolyammozgásokról van szó, az pedig a törlesztést érdemben nem befolyásolja.
Na, most ha a Bankszövetség pénzügyi szakemberei sem sejtették előre, mi lesz, akkor mit várjunk Kovács József kamionsofőrtől és kedves nejétől, Kovácsné Szabó Julika fogorvostól, akik egész más szakmákban szakemberek?
Tisztességtelen ugyanis a szerződés akkor is, ha egyoldalú szerződésmódosítással élt a bank (például kamatot emelt).
Sőt akkor is, ha devizavételi árfolyamot alkalmazott folyósításkor, de devizaeladási árfolyamon számolta el a törlesztést. Az úgynevezett Kásler-ügyben erre már kimondta egyszer az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy tisztességtelen, és ezt még a Kúria 2014. június 16-i jogegységi határozata is megerősítette az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelenségével egyetemben.
Ha pedig egy szerződés valamely eleme tisztességtelen, akkor azt ki kell venni belőle. Ha az így nem teljesíthető, akkor úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. Vagyis érvénytelen. Ez viszont a bank és az ügyfél kétoldalú kapcsolata, ehhez a költségvetésnek nincs köze, vagyis nem lehet a többi adófizető kárára rendezni.
Az EUB-n április végén született Marczingós-féle ítélet pedig annyiban újdonság, hogy kimondta:
nem lehet az ügyfelet még jogalkotási úton sem arra kényszeríteni, hogy egy érvénytelen szerződést érvényesnek ismerjen el.
A kormányzat azonban 2014-ben, a forintosítás során pontosan ezt tette: törvényalkotással rákényszerítette az ügyfeleket, hogy fogadják el a 308,97 forintos euró- és a 256,47 forintos svácifrank-árfolyamot. A miniszterelnök a legutóbbi pénteki rádiós beszélgetésében pedig azt közölte, ezzel meg is mentették a devizakárosultakat. Ám Kovácséknak teljesen mindegy, hogy 256, esetleg 300, netán 420 forinton nem tudják fizetni a 170 forinton felvett svácifrank-hitelüket.
Hogy a Kúria végül miért csak az árfolyamkockázati tájékoztatás hiányát nevezte meg legutóbbi jogegységi döntésében olyan tisztességtelen kitételnek, mely a szerződés érvénytelenségét okozza, arról csak találgatni lehet. Marczingós László szerint a jogegységi határozat célja a devizahitelek rendezéséről szóló törvények, többek közt a forintosítás hatályban tartása.
Ám a Kúria eme dokumentuma nem írhatja felül az EUB döntését, előbb-utóbb minden devizakárosult számára el fog jönni az igazság pillanata, amikor a legalább egy tisztességtelen kitételt tartalmazó szerződése érvénytelenségéről pecsétes papír fog születni.
Ehhez a nem segítséghez, hanem igazságtételhez kell most mind a devizakárosultak, mind a velük szimpatizálók összefogása! Ugyanis az, hogy a több százezer devizahitel-szerződést egyesével támadják meg az érintettek, az irtózatos terhet róna a hazai igazságszolgáltatási rendszerre. Pikáns, de itt épp egy Fidesz-közeli intézet siet a mostani devizakárosultak segítségére. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány egy 2021-es, a devizahitelezés történetét bemutató írásában a forintosításhoz ezt a megjegyzést fűzte:
„[a jogegységi határozat] megnyitotta a jogi alapot arra, hogy a több százezer devizahitel-károsult pert indíthasson a tisztességtelen banki gyakorlat ellen. Mivel azonban ekkora volumenű peres eljárás egyrészről megbénította volna a magyar bíróságok gyakorlatát, másrészről pedig az adósok csak hosszú évek elteltével kaphatták volna vissza pénzüket, így a kormányzat egy hatékonyabb eszközhöz nyúlt. A kormányzat a Kúria döntésére alapozva 2014. júliusában törvényalkotásba kezdett, ahol kimondta, hogy a bankoknak 2015 folyamán el kell számolniuk a tisztességtelen gyakorlatuk miatt az adósokkal.”
Mekkorát fordult a világ! Z. Kárpát Dániel jobbikos honatya parlamentben elhangzott azonnali kérdésére Orbán Viktor flegmán csak annyit mondott: „aki érintett, forduljon a bírósághoz!”
A legutóbbi Kormányinfón pedig Gulyás Gergely azt mondta, „ez nem igényel törvényi szabályozást”.
Pedig de, pontosan úgy, ahogy 2014-ben is, csak most épp egy érvényes és közvetlenül kötelező érvényű EUB-ítéletnek megfelelően! Pont azért, hogy – mint a fenti cikkből is kiemeltük – az eljárások ne bénítsák meg a bíróságok munkáját, és a károsultak minél hamarabb hozzájussanak jogos követelésükhöz. Ezért van szükség arra a széleskörű összefogásra, melyet a július 1-jei nagyszabású devizahiteles utcafórumon a jobbikos Z. Kárpát Dániel meghirdetett a devizakárosultak összefogására.
Az ellenzéki honatya itt tette közzé a károsultak jelszavát is:
„Szerteszét gyöngeség lehetünk, de együtt kiküzdjük az igazságtételt!”
A Banki Károsultak Fogyasztóvédelmi Szövetsége Facebook-oldalához már több mint 46 ezren csatlakoztak, emellett megindult az ezt a mozgalmat támogató egyesület bejegyzésének bírósági eljárása is.
A leendő egyesületbe jelentkezni is lehet egy előregisztráció révén.
Fogjunk össze, hogy mihamarább véget vessünk ennek a rémálomnak, és ki-ki élhesse életét polgári módon, szabadon!