Az 1988 óta tartó, hadüzenet nélküli háborúnak mintegy 20 ezer azeri halottja volt. Örmény fegyveresek először 250 ezer, évszázadok óta Örményország területén élő azerit üldöztek el szülőföldjükről, majd a nyílt katonai agresszió és megszállás után legkevesebb 660 ezer azerbajdzsáni állampolgárt űztek el az általuk megszállt területekről, ezzel brutális etnikai tisztogatást hajtva végre.
A gyilkosságokat legválogatottabb kínzásokkal, csonkításokkal vitték véghez, kivágva az állapotos nők hasából a magzatot, élve megnyúzva időseket, gyerekeket. Megrázó képeket gyűjtött össze a justiceforkhojaly.org nevű oldal, amelyeket csak erős idegzetű olvasóinknak ajánljuk.
Örményország a mai napig megszállás alatt tartja Azerbajdzsán területének közel egyötödét. A menekültek ma saját hazájukban, Azerbajdzsánban élnek menekülttáborokban.
Ugyan számos ország nyilvánította ki szolidaritását Azerbajdzsánnal, és Hegyi-Karabah és a többi megszállt terület ügyében több nemzetközi döntés is született (pl. az ENSZ Biztonsági Tanácsa, az Európa Tanács, az EBESZ, az Európai Parlament, valamint a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek határozatai), a történések a mai napig kibeszéletlenül maradtak, és megoldásra várnak. Magyarországon egyedül a Jobbik szorgalmazza a hodzsali népirtást elítélő nyilatkozatot.
Úgy tűnik, hogy ennyi idő után is a béke irányába csak az mozdíthatja el a térséget, ha Örményország kivonul a megszállt területekről. Addig a konfliktus a mélyből újra és újra előtörhet, ahogyan az elmúlt év során is többször forráspontra ért a feszültség.