A beszélgetés során Z. Kárpát Dániel kifejtette: a béruniós kezdeményezés jó úton halad, hiszen sikerrel átment azon az uniós szűrőn, melyen eddig minden párt fennakadt, beleértve a Fideszt is. Nyilvánvalónak nevezte ugyanakkor, hogy sokkal erősebben tudnának harcolni a bérek kiegyenlítéséért akkor, ha a kormány is beállna mögéjük.
A kezdeményezésben résztvevő nyolc országban összesen 1 millió aláírást kell összegyűjteni, ez a képviselő szerint várhatóan nem fog komolyabb gondot okozni.
Kijelentette: olyan átalakítási folyamat indulhat el, ami természetesen nem azt fogja jelenteni, hogy egy magyar zöldséges rögtön ugyanannyit fog keresni, mint egy rotterdami zöldséges, viszont az EU-s kohéziós politika legalább ebbe az irányba fog elindulni. Azt mondta, a jelenlegi „simogatás helyett” a nagy multinacionális vállalkozásokat jobban be kell vonni a közteherviselésbe, és olyan klímát kell alakítani, hogy a magyar vállalkozások ki tudják termelni a magasabb béreket. A jobbikos politikus szerint a 2018-as költségvetésből is az derül ki, hogy ettől folyamatosan távolodunk.
Európai bérunió: Kelet-Közép-Európa igazságot és egyenlőséget kér
„A mai nap annak a bizonyítéka, hogy közös célok érdekében képesek vagyunk összefogni" - jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke az európai béruniót kezdeményező budapesti konferencia nyitóbeszédében. Szerinte a részt vevő országok képviselői az első csatát megnyerték, de még egy hosszú küzdelem előtt állnak, amíg elérhetik céljukat.
Z. Kárpát Dániel egyúttal „szégyenszerűnek” nevezte, hogy a kormányzat egyetlen alkalommal sem vetette fel a magyar bérek elmaradottságát az uniós csúcsokon, a Jobbik viszont ellenzékből képes volt összehozni egy kelet-közép európai szövetséget a helyzet rendezése érdekében.