Kiálltak Budapesten azokért, akiknek senki nem hallja a hangját

A családon belüli erőszak ellen demonstráltak Budapesten a Bazilika előtti Szent István téren, majd menet indult az Andrássy úton a Hősök terénél lévő Műcsarnokhoz. A résztvevők egyik legfőbb követelése, hogy a magyar parlament ratifikálja az Európa Tanács isztambuli egyezményét a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről, illetve felszámolásáról.

A demonstráció és a menet életre hívója az Angyalhír mozgalom alapítója, Seres Barbara, akinek hat hónapos gyermekét édesapja két éve ledobta lakhelyük negyedik emeleti körfolyosójáról, majd utána ugrott. Seres Barbara ezután hozta létre mozgalmát, amely azóta szövetségesekre is lelt. A demonstrációt támogatta a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE), a nők elleni erőszakkal foglalkozó segítő szakemberekből álló PATENT Jogvédő Egyesület és Szelíd Motorosok a Zaklatások ellen csoport, akik motorosan kísérték a szervezők menetét.

„Hiába kértem segítséget a családsegítő szolgálattól, a rendőrségtől, a bíróságtól, nem támogattak semmiben és ezzel maguk is bűnrészesekké váltak a fiam megölésében. Szomorúan tapasztalom, hogy a mi tragédiánk nem indított el változást az érintett szakmákban. Nem folytattak le belső vizsgálatokat, nem keresték a felelősöket, s ami ennél is fontosabb, nem vonták le a tanulságokat, ami lehetővé tenné, hogy a többi hasonló ügyet jobban kezeljék. Az előző két évben halkan, csendes séta keretében próbáltuk felhívni a társadalom figyelmét a családon belüli erőszak kérdésére. Idén szakítunk a hagyományokkal és hangosan kiáltunk azokért, akiknek hangját nem hallja senki”

- írta a demonstrációhoz létrehozott Facebook-esemény ismertetőjénél Seres Barbara.

A Bazilika előtti Szent István téren kijelentette, rendezvényüknek szimbolikus üzenete is van, hiszen azt gyermeknapra hirdették meg. Arról is beszélt, hogy dühös, mert az eddigi „Angyalhír-séták” nem hozták meg azt a változást, amit eddig remélt. Hangsúlyozta: nem számít ki, honnan jött, ki, miben hisz, az a fontos, hogy azoknak, akik a rendezvényen részt vesznek, fontos az erőszak elleni küzdelem és a családok védelme. Seres Barbara szerint demonstrációjukkal kiállnak azokért, akiknek senki nem hallja a hangját.

Hajnády K. Endre, Szelíd Motorosok a Zaklatások ellen csoport egyik alapítója (az Alfahír korábban interjút készített vele) szerint beszélni kell azokról a dolgokról, amit sokan legszívesebben nem hallanának meg, ami miatt, eltakarnák a fülüket és becsuknák a szemüket.

„Fontos, hogy ne legyünk passzívak, ne maradjunk némák, ne maradjunk süketek”

- jelentette ki. Leszögezte: nyomást kell gyakorolni a társadalomra és a döntéshozókra is, hogy változás történjen, mert szigorúbb jogszabályokra van szükség.

Azt is elmondta, hogy minden parlamenti frakciót, illetve a női képviselőket külön is meghívták a rendezvényre. A résztvevők között azonban csak Demeter Márta független országgyűlési képviselőt és Vágó Sebestyént, a Jobbik képviselőjét lehetett látni.

„Nyissátok ki a szívetek kapuját egymás felé, tárjátok nagyra, és engedjétek be rajta a motorosokat. Engedjétek be rajta azokat az embereket, akik segíteni szeretnének, hogy ha az életetek úgy hozza, és nektek lesz szükségetek segítségre, vagy ti szeretnétek segíteni, akkor az a kapu nyitva legyen”

- jelentette ki a Szelíd Motorosok a Zaklatások ellen csoport alapító tagja.

Katona Andrea, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatója szájából hangzott el a rendezvény legkeményebb beszéde. Elmondta, hogy tizenöt éves korában megpróbálták megerőszakolni egy építőtáborban, ezért kezdett önvédelmet tanulni. Azóta megszerzett tudására többször is szüksége volt. Szerinte az is felelős az erőszakért, ha valaki bántalmazást lát, de nem tesz semmit sem. Élesen kritizálta a politikusokat és a kormányt a családon belüli erőszak kapcsán.

„A politikusok szeretik az ilyen ügyeket a szőnyeg alá söpörni. Na de mit is várhatnánk egy olyan kormánytól, amely nőket nem fogad be maga közé? Ahol a vak komondor tulajdonosának lenni dicsőség. És ahol ezeket a magukat macsónak tartó férgek két feles között röhögve mesélik egymásnak hasonló hős tetteiket.”

Katona Andrea kijelentette: a családon belüli erőszakra zérótoleranciát kell hirdetni, illetve mindent meg kell tenni azért, hogy az isztambuli egyezmény a nők és a gyermekek védelméről végre hazánkban is ratifikálásra kerüljön, és szerves része legyen a magyar törvényeknek.

Veres Dávid Olivér, az I. kerületi önkormányzat, korábban DK-s, de jelenleg független képviselője szenvedélyes beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros és a kormány nem fordít kellő figyelmet a gyermekvédelemre.

„(...) hiszen gyermekvédelemre miért lenne szükség? Azt azt jelentené, hogy veszély van, nincs veszély. Akkor mi van? Jólét! Kurva nagy jólét van...”

Veres kijelentette, hogy radikalizálódott, mert „Magyarországon egy csecsemő életének a hosszát nem a bántalmazónak a kénye és kedve kellene, hogy eldöntse”. De a nők jogaival és a kormány népesedési politikájával kapcsolatban is kendőzetlenül mondta el véleményét:

„A nőket a szexuális életükre való tekintettel nem lehet felelősségre vonni, hogy mit szül tele és mikor. Mert három már nem elég. Tele kell szülni, mert azé a Kárpát-medence, aki a legnagyobb bunkó paraszt, már elnézést kérek a földművesektől.”

Azt is mondta, hogy

„a magyar kormány mindenkit egyenlő módon, egyenlő embertelen elbánásban részesít, mert úgy látszik, hogy ez nekünk alanyi jogon jár”.

Takács Hajnal újságírót, Az asszony verve és a Bántalmazottak igazsága című könyvek íróját anarchistává traumatizálta a rendszer, amelyben szerinte a rendőrség nem szolgál és véd, a bíróságok nem az emberekért dolgoznak, illetve nincs igazságszolgáltatás, csak jogszolgáltatás, azoknak, akiknek van pénzük azt megvenni. Úgy vélekedett: a rendszer csak akkor fog megváltozni, ha felismerik az emberek az erőszak természetét, és kitaszítják maguk közül az erőszaktevőket.

Jaksity Kata népszerű műsorvezető arról beszélt, hogy aktivistáskodása több évtizedes múltra tekint vissza, ezért sokat tud a családon belüli erőszak témájáról. Szerinte jóval többen részt vettek volna a rendezvényen, de vagy bántalmazottak, és nem tehetik meg, mert retorzió fenyegeti őket a partnerük részéről, vagy sokan eltolják maguktól a témát, hogy „ez velem úgysem történhet meg”.

Ugyanakkor Jaksity Kata hangsúlyozta: bármikor, bárkiből áldozat válhat, ez sem társadalmi, sem pedig anyagi javaktól nem függ. Akik elfordítják a fejüket, azok hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a probléma ne legyen megoldva, és egyre súlyosbodjon, miközben gyerekek és nők élnek félelemben a saját otthonaikban. Beszédében többször is megismételte, hogy a probléma hatékony és megfelelő kezelése azzal indulna, ha a döntéshozók ratifikálnák az isztambuli egyezményt.

Fotó: Béli Balázs
Fotó: Béli Balázs
13
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András