A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) a kételyek eloszlatása érdekében készített egy jogszabály-értelmezést, ám ez nem tekinthető hivatalos álláspontnak, így a törvény alkalmazásának részletei csak a gyakorlatban derülhetnek ki. Az MRSZ értelmezése szerint hiába kötöttek szerződést egy plakát kihelyezésére már július elseje előtt, ha ez nem listaáron történt, akkor le kell majd takarni, vagy „fehérezni” kell őket. Ha mégis kinn marad néhány plakát, a hatóság két napon belül eltávolíttathatja őket a reklámozó és az értékesítő költségén.
Bírságolásra július 31-től lehet számítani, de csak az előírások ismételt vagy többszöri megsértésekor. Ilyen esetben az illetékes hatóság jogellenesen elhelyezett plakátonként 150 ezer forint közigazgatási bírságot szabhat ki a hirdetőcégre és a reklámozóra, kivéve, ha megállapítható, semmi közük a politikai plakát kihelyezéséhez.
Jobbikra igen, LMP-re nem
Az MRSZ tagszervezeteinek összeállított jogértelmezés szerint a cégeknek csak azoknál a kampányoknál nincs bejelentési kötelezettségük, amelyek július 15-ig tartanak. Ennek megfelelően a Jobbik plakátkampánya esetében biztosan lépni kell valamit: vagy kifizetik a tavalyi listaáraknak megfelelő összeget, vagy le kell szedni a plakátokat. Az LMP kampányát ugyanakkor nem érintik az új szabályok, a honlapjukra feltöltött szerződés szerint ugyanis július 15-ig adtak megbízást.
A Jobbik egyébként továbbra is vitatja a törvény elfogadásának módját, álláspontjuk szerint ugyanis a jogszabály kétharmados többséghez van kötve, a pártok működéséről szóló törvényben kellett volna szabályozni, nem pedig a sima feles többséget igénylő, a településkép védelméről szóló törvényben. Pénteken be is nyújtották az Alkotmánybírósághoz beadványukat, amelyet összesen 57 parlamenti politikus – a Jobbik mellett négy LMP-s, 25 MSZP-s és négy független képviselő – írt alá. Staudt Gábor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a – kormányzati hierarchiába tartozó – kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, pedig erre csak az Állami Számvevőszéknek lenne joga. Értékelése szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem új jogszabályt alkotott.