A politikus a Lokál című lap szerkesztőségének helyet adó óbudai irodaház előtt bejelentette: azt kezdeményezik, hogy naponta 5 és 50 millió forint közötti bírságot lehessen kiszabni azokra a sajtóorgánumokra, amelyek
jogerős bírósági ítélet ellenére sem teszik közzé a helyreigazítást.
Dúró Dóra szerint azért van szükség jogszabály-módosításra, mert a mostani szabályozás alapján megéri tudatosan, felülről irányított hazugságkampányt indítani a legerősebb ellenzéki párttal szemben.
Ezt bizonyítja, - folytatta - hogy a Jobbiknak több mint hatvan megnyert helyreigazítási pere van fideszes médiumokkal szemben, és több mint tíz esetben végrehajtási eljárást is kellett kezdeményeznie, mert egyes sajtóorgánumok a jogerős bírósági ítéletetek ellenére sem teszik közzé a helyreigazítást.
Azt mondta, ebben élen jár Magyar Idők és a Ripost, amely egyetlen esetben sem tett közzé helyreigazítást.
A sajtótájékoztató végén a Lokál irodaházon lévő névtábláján a Jobbik egyik munkatársa egy "hazugságbizonyítványt" helyezett el, amely szerint a
"Habony-művek a magyar médiaviszonyok lealjasítása érdekében végzett elévülhetetlen munkájával kiérdemelte a hazugsággyár címet".
Dúró Dóra a Jobbik választójoggal kapcsolatos elképzelésére vonatkozó kérdésére azt mondta: a Jobbik alapfokú iskolai végzettséghez kötné a választójogot, az ezzel kapcsolatos szakmai javaslatok kidolgozása folyamatban van.
A kezdeményezést azzal indokolta, hogy szerinte
az elmúlt évtizedekben a politikai kultúrára az volt jellemző, hogy az alacsony iskolázottságú, szegényebb néprétegeknek szavazatait tudatosan felvásárolták, és mind az MSZP, mind a Fidesz részéről voltak ilyen esetek.
A Jobbik azt szeretné, ha a közéletbe való beleszólás lehetősége egy bizonyos alapműveltséget megkövetelne - tette hozzá a képviselő, aki szerint a teljes lakosság körében 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya.
Az MTI kérdésére hozzátette: első körben így tudják megragadni azokat, akik biztosan nem tudnak írni olvasni, de a későbbiekben az a szabályozási kérdés is felvetődhet, hogyan tudják azokat szűrni, akik ugyan elvégezték az iskolát, de mégsem tudnak írni olvasni.
A Jobbiknak fontos oktatáspolitikai alapvetése a funkcionális analfabetizmus visszaszorítása, de a jelenlegi kormányzati keretek között erre nincs lehetőség, hiszen Balog Zoltán miniszter még magának a jelenségnek a tényét is elvitatja
- mondta Dúró Dóra.
Arra a kérdésre, hogy van-e adatuk arról, hogy ez az intézkedés hány embert zárna ki a választásra jogosultak közül, Dúró Dóra közölte: nagyságrendileg 200 ezer embert.
A Jobbik politikusa arra is a felhívta a figyelmet, hogy ez a szabályozás a magyar jogrendszertől nem teljesen idegen, hiszen a Fidesz-kormány kötötte a jogosítvány megszerzését alapfokú iskolai végzettséghez.
Arra a kérdésre, nem gondolják-e, hogy ezzel az intézkedéssel „megsértik” az idősebb korosztályt, Dúró Dóra úgy reagált: a II. világháború előtti időszakban is elhanyagolható volt azoknak a száma, akik az akkor alapfokúnak számító hat elemit sem tudták elvégezni. De szerinte ezeknek az embereknek lehetőségük van arra, hogy akár felnőttképzés keretében most elvégezzék az általános iskolát, és ha valaki szellemileg friss és értelmes, akkor ez nem fog kihívást jelenteni neki. Megjegyezte, ezeket a kérdéseket a jogosítvány esetében is fel lehet tenni.