Nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy elégedetten nyilatkozzon a választási kampányban a munkahelyteremtésről és a gazdasági növekedésről Christian Kern, osztrák kancellár.
A válság óta Ausztria gazdasága produkálta a legnagyobb növekedést az Osztrák Gazdaságkutató Intézet szerint. Ez jelentős részben köszönhető annak, hogy a 2008-ban regisztrált mintegy 475 ezerhez képest tavaly már 753 ezer külföldi munkavállaló volt jelen az osztrák munkaerőpiacon.
Ebben a körben legnagyobb kontingenst a több mint százezer német vendégmunkás teszi ki, mi, magyarok az Ausztriában élő nagyszámú török közösséget megelőzve közel 83 ezer fővel a második helyen állunk.
A már említett törökök 68 ezer, a románok közel 50 ezer, a bosnyákok 48 ezer, a lengyelek 40 ezer, a szlovákok 33 ezer, a horvátok 30 ezer, míg a szerbek 25 ezer főnyi munkavállalóval segítik az osztrák gazdaság bővülését.
A kelet-európai munkaerő Ausztriába áramlásának fő oka, hogy jóval több pénzt kereshetnek, mint saját országukban.
A külföldi munkavállalók listájának végén létszám tekintetében a szírek, afgánok és koszovóiak szerepelnek.
A migráció mellett az Európai Uniónak rövidesen komolyan kell foglalkoznia azzal a problémával is, hogy a centrum és a periféria országok közötti bérszakadék miatt a kelet-európai országok elveszítik aktív korú lakosságuk mind nagyobb részét.
Jean-Claude Juncker tegnapi évértékelő beszédében ha más megközelítésből is - a külföldre kiközvetített munkavállalók fizetése kapcsán -, de érintette a témát.
Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő, a béruniót kezdeményező európai polgári bizottság vezetője közleményében üdvözölte, hogy az Európai Bizottság elnöke már legalább megemlítette az Európát feszítő bérkülönbségek témáját. A politikus szerint a Jobbik Bérunió kezdeményezése, mely a kohéziós és felzárkóztatási politika átfogó reformja által egy új, igazságosabb Európa alapja lehet, megoldást nyújthat az egyre gyakrabban felvetett problémára.