Legalábbis a Magyar Természetvédők Szövetsége - A Föld barátai és az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közösen szervezett, "Vállalatok kontra kormányok - A transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények jogi aspektusai és aktuális helyzete" című szerdai konferencián elhangzottak erre engednek következtetni.
Az esemény kiemelt vendége Gus van Harten, a kanadai York Egyetem jogász professzora volt, aki a befektető-állam közti vitarendezési mechanizmus szakértője és kutatója, de képviseltette magát Külgazdasági és Külügyminisztérium Lédig Zoltán főosztályvezető (Kereskedelempolitikai Főosztály), és a Kúria is Gelencsér Dániel főtanácsadó révén.
Lédig Zoltán a konferencián leszögezte, az Orbán-kormány támogatja a CETA-ba foglalt befektetésvédelmi rendszert - ami jelenleg az utolsó vitás kérdés az Európai Bizottság és a nemzetállamok között.
Az EU-USA egyezményben (TTIP) is megismert vitarendezési mechanizmus egy módosított változata az ICS. Lényegében három pontban változtatták meg a különbíróságok rendszerét.
A CETA-ban már nem választott bírák dönthetnek az állammal szemben megindított eljárásokban, hanem egy állandó testület előtt zajlanának a perek; nem lesznek titkosak a tárgyalások, megismerhetőek lesznek a dokumentumok; illetőleg lesz egyfajta fellebbviteli fórum is.
A lényegen nem változtat semmit - a multik szénné perelhetik hazánkat, amennyiben intézményesülnek a CETA-ban lefektetett szabályok. Az pedig különösen aggasztó, hogy a szabályozás csak többlet jogokat biztosít a külföldi befektetők számára, felelősséggel nem társul, kötelezettséggel nem terheli őket.
Ugyanakkor az eljárások költségesek maradtak - mintha a demokráciára tűztek volna rá egy árcédulát. Ezáltal egy külföldi cég rendelkezhet a befizetett közpénzeink felett.
Az Orbán-kormány által támogathatónak nevezett ICS azonban nem lépett a mai nappal hatályba, ehhez szükség lesz még a nemzeti parlamentek ratifikálása is. Viszont meglepő lenne, ha Lédig Zoltán kijelentése után a fideszes többségű parlamenten ne tudnák átverni a kormányzati szándékot, a CETA támogatását.
Az elhamarkodott bizalom már csak azért is visszás, mert Belgium az Európai Bírósághoz fordult, hogy a testület vizsgálja meg, összeegyeztethető-e az európai jogrenddel a befektetésvédelmi rendszer. Amennyiben a Bíróság szerint sérti az európai jogot, hogy egy különbíróság döntése felülírhatja egy nemzetállam alkotmányos berendezkedését, úgy a CETA méregfogát lehetne ezzel kihúzni.
Talán emiatt sem lenne baj, ha nem siettetnék a kormánypártok a CETA aláírását. Egyébként Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön megígérte az Alfahírnek, hogy elküldi az Európai Bizottságnak is eljuttatott ratifikációs menetrendünket.