A jogszabály a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal, egyebek közt 11-ről 12 évre emelve a kötelező elemi, általános és középfokú oktatás időtartamát. A törvény jelentős autonómiát ad az iskoláknak, és béremelést ír elő a pedagógusok számára.
A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye azonban Magyarország, Románia, Lengyelország és Oroszország heves tiltakozását váltotta ki. A 2020 szeptemberétől életbe lépő jogszabály kimondja:
Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv.
Kreml: az ukrán nyelvtörvény „neonáci hangulatot szít"
"Nem tartjuk korszerűnek és jól sikerültnek ennek a törvénynek egy sor rendelkezését" - hangoztatta Peszkov. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban.
Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása - az ukrán mellett - csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.
Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa szerdán az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy
veszélybe kerülhet a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működése az új oktatási törvény miatt.
A szakértő elmondta, hogy a felsőoktatásról szóló, korábban elfogadott és jelenleg hatályban lévő törvény szerint Ukrajnában a magániskolákban a tulajdonosok szabad kezet kapnak, egyebek mellett maguk szabhatják meg az oktatás nyelvét.
Az új törvény azonban felülírhatja ezt a jogszabályt, mivel kimondja, hogy az oktatás nyelve minden iskolában az ukrán nyelv ennek lehetősége körül azonban még jogértelmezési vita van.
Tóth Mihály szerint diszkriminatív az új törvényben az, hogy külön kezeli az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségeket és az őshonosnak nevezett népeket, mint például a krími tatárokat. Utóbbiaknak ugyanis a jogszabály engedélyezi az óvodától a 12 osztályos általános és középiskola befejezéséig az anyanyelven folyó oktatást az ukrán nyelv tanítása mellett. A nemzeti kisebbségeknek, mint a magyar, viszont az anyanyelven folyó oktatást csak az ötödik osztályig engedélyezi.
Tóth Mihály arra kérdésre, hogy megoldaná-e a magyar iskolák helyzetét, ha a magyart is őshonos néppé nyilvánítaná Ukrajna, nemlegesen válaszolt:
szerinte ugyanis még az őshonosoknak nyújtott kedvezmény is visszalépés a jelenlegi magyar nyelvű oktatáshoz képest.
Ukrán nyelvtörvény: a Jobbik magyar-magyar kerekasztalt szeretne
Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke szerint erre azért van szükség, hogy „minél hamarabb és minél hatékonyabban, nemzetközi szövetségeseket keresve, közösen, egységet és minél nagyobb erőt felmutatva" lehessen fellépni a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért.