Kiemelkedő eredményt értek el az önkéntes nyugdíjpénztárak – nyilatkozta a Menedzsment Fórumnak Kravalik Gábor. A kasszák év végén 1241 milliárdos vagyont kezeltek, ami 11 százalékos bővülés éves szinten. Ez azt jelenti – magyarázta –, hogy az egy megtakarítóra jutó vagyon 1,15 millió forintra nőtt.
Az egészségpénztárak vagyongyarapodása az ÖPOSZ-elnök szerint 2 százalék volt, vagyonuk 49 milliárd forint. Ők idén 3 millió szolgáltatást finanszíroztak tagjaiknak 16,6 milliárd forintért.
Hiba volt az adóemelés
Az elnök sajnálatosnak nevezte a cafetériarendszer önkéntes pénztárakra hátrányos változtatását. Idéntől a munkáltatói hozzájárulás adóterhelése nőtt, ami az ÖPOSZ-hoz tartozó nyugdíjkasszák esetében 6, egészségkasszáknál pedig 39 százalékkal vetette vissza a munkaadói támogatások mértékét. Ugyanakkor a tagi befizetések a nyugdíjpénztárak esetében 21, az egészségpénztárak esetében 49 százalékkal emelkedtek – ismertette Kravalik. Úgy vélte, ez egyrészt annak tudható be, hogy a tagok bíznak a pénztárakban, másrészt
a tagok világosan érzékelik a munkáltatói kiesés hátrányait, látják a megtakarítás fontosságát, az öngondoskodás előnyeit is, így a hiányt próbálják valamelyest enyhíteni.
A szakember kiemelte azt is, a pénztárak által biztosított hozam is évek óta kiemelkedően magas – melynek különösen a mai alacsony kamatkörnyezetben van kiemelkedő jelentősége.
Az ÖPOSZ által készíttetett felmérésből kiderült, hogy a munkaerőpiac aktív szereplői, azaz a dolgozó lakosság szeretné növelni nyugdíjcélú megtakarításait. A probléma a szakember szerint ott van, hogy
nem mindenki tud eleget félretenni. A megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy 10 ezer forintnál kevesebb jut erre havonta. A válaszadók 71 százaléka pedig azt mondta, hogy annál többet kellene félretennie, mint amire ma képes.
Ha nem akar idősként nyomorban tengődni, így járjon el!
A 18-29 év közötti megkérdezettek a várható élettartamot a hölgyek esetében 86, míg a férfiak esetében 82 éves korra teszik. Nemtől függetlenül úgy vélik, 66 évesen vonulhatnak nyugdíjba, vagyis a hölgyek 20, a férfiak 16 nyugdíjban eltöltött évre készülnek.
Kravalik szerint itt kellene lépni a munkáltatóknak és a kormányzatnak. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a befizető pénztártagok ne maradjanak egyedül az öngondoskodás során. Mint fogalmazott, a munkavállalók döntő része először a munkahelyén szembesül a hosszú távú öngondoskodási megoldásokkal a munkáltatók társadalmi szerepvállalásán keresztül. Ám a munkáltatói hozzájárulás ösztönzése a már említett adóemelés miatt gyengült. A takarékoskodás ösztönzéséhez azonban szükség van az öngondoskodók támogatására mind a munkáltatók, mind a kormányzat részéről. Az ÖPOSZ ezért újabb kedvezmények bevezetésében látná a megoldást.
Dolgozó és munkahely együtt takarékoskodjon!
A szervezet elnöke a felmérés eredményeire hivatkozva azt látta, a válaszadók szívesen látnák a közvetlen állami támogatást, esetleg a munkáltatók befizetésre való ösztönzését, ugyanakkor a pénztártagok tisztában vannak azzal, hogy nekik is kötelezettséget kell vállalniuk. Így például elfogadnák, hogy csak akkor részesülhetnének egy munkáltatói befizetés utáni adókedvezményből, ha ők maguk is rendszeres megtakarítóvá válnak. A kutatás szerint a munkavállalók akár fizetésemelés, akár munkáltatói kiegészítés révén várnak külső segítséget (69-69 százalék véli jónak e két módszert), de 56 százalékuk szerint a jelenlegi adókedvezmény kibővítése is megoldást jelenthet. Az ÖPOSZ javaslata az elnök ismertetése ezt jelentené:
akkor járna egy új – az egyéni befizetéshez kapcsolódó kedvezményhez hasonló, de a munkáltató befizetésein alapuló – kedvezmény, ha a munkáltatójuk pénztári befizetése mellé az egyének is vállalnák a rendszeres megtakarítást.
Kravalik szerint ez a megoldás a hiányzó generációként is emlegetett fiatalok számára biztosabb jövőt jelentene, az állam számára pedig stabilabb államadósság-finanszírozáshoz vezetne. Az önkéntes pénztárak ugyanis fontos szereplők az állampapírpiacon. A munkáltatók pedig a hozzájárulásuk miatt lojálisabb munkaerőt kaphatnak. A kormány hamarosan pénzügyi tudatosságot fejlesztő stratégiáról fog tárgyalni, az ÖPOSZ pedig reméli, hogy ebben az öngondoskodás (benne a nyugdíj- és egészségtudatosság) a tudatos jövőtervezés miatt hangsúlyos szerepet kaphat.