A jobbikos képviselőnő arról beszélt, hogy az alkalmazásban álló munkavállalók keresete "gyalázatos módon" elmarad a nyugat-európai társaikétól, a magán- és közszférában egyaránt. A Jobbik eközben folyamatosan szorgalmazza a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak béremelését, valamint a közalkalmazotti bértábla újragondolását.
Amire meglenne az alap, ha a kormány nem a felcsúti kisvasút meghosszabbítását, a Várba költözést vagy a Liget-projektet erőltetné, vagy ha újra gondolnák a TAO-támogatások rendszerét, esetleg megszüntetnék Rogán Antall propaganda minisztériumát.
Hegedűsné szerint a kormánynak azonban nem célja bérek rendezése, mivel
az Orbán-terv része, hogy szolgasorban tartsa a közalkalmazottakat.
Ha ugyanis élethelyzetük kiszámíthatatlan és megalázott helyzetben vannak, akkor sokkal könnyebb irányítani őket. Például ki lehet őket küldeni, hogy a pártállamhoz hűen mérjék fel a kormánynak nem tetsző plakátokat.
A Jobbik felháborítónak találja, hogy így kezeli az állam ezeket az embereket és mikor a bérük emeléséről van szó, akkor a gazdaság teljesítőképességének mértékével próbál takarózni a kormány, valamint azzal, hogy egyes területeken voltak szerény béremelések.
Mikor hajlandó a kabinet cselekedni a bérfelzárkóztatás területén?
-tette fel a kérdést a képviselőnő.
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerő-piaci államtitkára azt mondta, hogy a bérfelzárkózás jelentős mértékben megvalósult az elmúlt hét évben. Ez a folyamat felgyorsult az utóbbi két esztendőben, de ha ez nem lenne elég, akkor majd 2018-tól fognak nőni a bérek. (A választásokig mindenképp.)
Hegedűs Lórántné erre csak két adatot hozott fel, miszerint
- a közalkalmazottak 2/3-a él minimálbérből,
- a közalkalmazottak bére 1/6-a a nyugati társaikéhoz képest.
A képviselőnő hozzátette, hogy ők nem csak a KSH és a kormány statisztikai adataiból dolgoznak, hanem külföldi statisztikai anyagokból is, hogy lássák valóban mi a helyzet az országban, nem csak a vezetés által plasztikázott adatokat.