2017. 11. 21. 16:24

Ez világos üzenet: Orbán Viktor két ciklust kormányzott végig úgy, hogy nem emelkedtek az ösztöndíjak

Még a fideszes képviselők is a nevetséges összegű ösztöndíjak emelését sürgették az Országgyűlés Oktatási Bizottságának keddi ülésén, Palkovics László mégsem ígért semmi konkrétumot. 

Az oktatási államtitkár elmondta: a HÖOK-al folytatott megbeszélés részét képezi a juttatások emelése is. Hozzátette: összetett rendszerről van szó, sokféle juttatás érhető el a hallgatók számára. 

A teljesítményalapú - közte tanulmányi, szakmai gyakorlati és nemzeti felsőoktatási - ösztöndíjak mellett a rászorultsági, a kiválósági, a mobilitási és a speciális ösztöndíjakat különböztette meg, és azt mondta: az előző tanévben a hallgatói normatív támogatás 14,2 milliárd volt és mintegy 120 ezer hallgatót érintett. 

A helyzet tarthatatlanságát éppen az államtitkár vázolta fel leghatásosabban amikor elmondta: 2017-ben Magyarországon 

a legalacsonyabb tanulmányi ösztöndíj kevesebb, mint hatezer forint. 
 
Beszámolt a kollégiumfejlesztési stratégiáról is, ami 123 kollégiumot érint, 37 467 férőhelyet érint, és teljes forrás közel 193 milliárd forint. Négyezer új szoba és nyolcezer új férőhely létesül, és 12 ezer szóba, 29 ezer férőhely újul majd meg 2023-ig - ismertette.

Tanulás helyett munka

Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke elmondta: vannak olyan ösztöndíjjal összefüggő területek - mint a kiválósági, speciális ösztöndíjak -, ahol jelentős előrelépések történtek, ezek azonban csak néhány ezer, illetve néhány száz hallgatót érintenek. A nagy többség egyre komolyabb egzisztenciális problémákkal küzd, amelyekre a rendszer nem, vagy csak részben kínál megoldást. 

idézte 2015-ös felmérésüket, amely szerint a hátrányos helyzetű hallgatók

mintegy 80 százaléka kifejezetten rossznak értékeli saját anyagi helyzetét.

Hozzátette: a szubjektív érzéseket saját kutatásaik konkrét adatai is visszaigazolják. 

Ezekből többek között kiderül, hogy az elmúlt években drámaian megnőtt a családok hozzájárulása az egyetemi hallgatók alapvető szükségleteinek kielégítésében. Vagyis 

egyre többen szorulnak fiatal felnőttként is szüleik anyagi támogatására,

ami nem csak a magyar családok terheit növeli, de késlelteti az ellehetetleníti az önálló életkezdést is. 

Szintén aggasztó, hogy az egyetemisták jelentős kényszerül tanulmányai mellett dolgozni, és ezek az állások egyre kisebb részben jelentenek szakmai tapasztalatszerzést, vagy rugalmas részmunkaidős alkalmazást.

Egyre több hallgatónál megy a munka a tanulás rovására. 
 
A HÖOK-elnök hangsúlyozta: e veszélyes folyamatok mögött nagyrészt az alacsony juttatások állnak. 

Tíz éve nem emelték az ösztöndíjakat, illetve a hallgatói normatívát, amelyből ezeket fedezik

 - mutatott rá. 

Gulyás Tibor elismerte, hogy a kollégiumfejlesztési program biztató, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kollégiumok finanszírozása szintén egy évtizede változatlan, így itt a normatíva 40 százalékos emelésére lenne szükség az egyre súlyosabb forráshiány megoldására. 

Két éve tárgyalnak

A jobbikos Farkas Gergely rámutatott: a HÖOK tanulmánya szerint mindössze 12 milliárd forint lenne szükséges egy inflációkövető ösztöndíjemeléshez, így elképzelhetetlennek tartja, hogy a 18 ezer milliárdos költségvetésben ne találjanak erre forrást. Emlékeztetett, hogy a hallgatói érdekképviselet és a kormány 

már két éve megkezdte a tárgyalásokat a juttatások rendezéséről,

mégsem történt azóta sem semmilyen érdemi előrelépés. 

Palkovics László válaszában ezt azzal magyarázta, hogy

„a kormány nagyon sok mindennel foglalkozik”. 

Elpazarolt évtized

Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke szerint 

„az, hogy Orbán Viktor két ciklust is végig kormányzott úgy, hogy a felsőoktatási ösztöndíjak nem emelkedtek, világos értékrendi és társadalompolitikai üzenet.”

Emlékeztetett: az Eurostat adatai szerint 

társadalmi mobilitás szempontjából az utolsó helyen állunk az EU-ban,

Magyarország ilyen rossz mutatókat még soha nem produkált, mióta tagjai vagyunk az Uniónak. 

Idézte az OECD statisztikáját is, mely szerint hazánk a szervezetben

az utolsó előtti helyen áll abban a tekintetben, hogy a családi háttér mennyire határozza meg a felsőoktatáshoz való hozzáférést.

(A szervezetnek tagja többek közt Törökország, Argentína, Chile és Mexikó is. - a szerk.) Ezt a szomorú helyzetet mutatja az is, hogy 2010-hez képest

csökkent az alacsonyabb iskolázottságú szülők gyermekeinek aránya az egyetemeken. 

Dúró szerint hiába nevezzük a juttatást „ösztöndíjnak”, hiszen ilyen nevetségesen alacsony összegek lényegében semmilyen ösztönző erővel nem bírnak. Jellemző példaként említette, hogy egy orvostanhallgató 4,5-ös tanulmányi átlaggal egy 10.000 forintos ösztöndíjat kaphat.

„Egy elpazarolt évtized áll mögöttünk. Ma Magyarországon az oktatás nem motorja, hanem kerékkötője a társadalmi mobilitásnak.”

 - foglalta össze a lesújtó helyzetképet a Kulturális Bizottság elnöke.

Az LMP-s Ikolity István szerint az egész magyar oktatás „lefelé megy a lejtőn”. Idézte a legfrissebb PISA-kutatást, amely szerint a hazai dikákok nem csak szövegértésben, vagy matematikai feladatok megoldásában vannak lemeradva, de együttműködési készségben is sereghajtók. Ha így folytatjuk, még a régióban is lemaradunk az országok közötti versenyben – mutatott rá a politikus. 

Kunhalmi Ágnes elmondta: számos levelet kap olyan hallgatóktól, akiket „családjuk nagy nehezen bepasszírozott” a felsőoktatásba, de reménytelen anyagi helyzetük miatt feladni készülnek tanulmányaikat. A szocialista politikus szerint a probléma már nem csak a legszegényebbeket, de egyre nagyobb mértékben a középosztályt is érinti. 

Szabó Szabolcs, az Együtt képviselője felidézte: saját egyetemi oktatói munkája kapcsán számos esetben találkozott azzal, hogy a hallgatók már nem csak fakultatívan látogatható előadásokra, de

a kötelező órákra is képtelenek voltak bejárni, annyi munkát kellett vállalniuk, hogy megéljenek. 

Az ösztöndíjak emelésének szükségességét egyébként a kormánypárti képviselők sem kérdőjelezték meg.

A fideszes Dunai Mónika és Kucsák László is a hallgatói normatíva emelését sürgette. 

Palkovics László államtitkár azonban így sem tett semmilyen egyértelmű vállalást, csupán reményét fezete ki, hogy az évé végéig „sikerül rendezni” a kérdést.

(kép: ellenanyag.tumblr.com)