A csernobili katasztrófából kiindulva, a szennyezés forrásának tisztázatlansága miatt sokan arra gyanakodtak, hogy az oroszok ismét megpróbálnak elhallgatni egy üzemi balesetet. A lap viszont felhívja rá a figyelmet, hogy egy ilyen katasztrófa során nem csak a ruténium-106 izotópját mutatták volna ki a műszerek, hanem több tucatnyi egyéb sugárzó anyagot is.
Homonnay Zoltán, az ELTE KTCS Kémiai Intézet laboratóriumvezetője a lapnak azt nyilatkozta, hogy ez az izotóp megjelenik az atomerőművekben, de semmi speciális szerepe nincs az energiatermelésben, külön e feladatokra specializálódott gyárakban, orvosi célra azonban előállításra kerül. A rákos betegek gyógyításában kiváló anyag a daganatok célzott roncsolására.
Homonnay szerint egy ilyen üzemből kerülhetett a sugárzó anyag a levegőbe. Azt, hogy miért tartja valószínűtlennek, hogy a szovjet időkből maradt rossz hírű majaki atomhulladék-feldolgozóból származna a szennyezés, azt a magyarázatot adta, hogy
„az izotóp felezési ideje egy év, kiégett nukleáris fűtőelemekben rég elbomlott már, ezért is sokkal valószínűbb forrás valamely izotópgyártó üzem, mint hulladékfeldolgozó vagy -tároló létesítmény”.
Az oroszok megerősítették: nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe
Az orosz meteorológiai szolgálat kedden megerősítette, hogy a ruténium 106-os radioaktív izotópja megengedett értékének ezerszeresét mérték a légkörben szeptember végén az Urál déli része fölött; a Roszatom orosz állami atomhatóság nem tud róla, hogy baleset történt volna az ország valamelyik atomlétesítményében.