Idén a duplájára bővült a lehetőségek száma - Udvardy Zsolték Zala megyében 800 fát fotóztak le három különböző oldalról, és jelöltek meg egy szalaggal, amelyek közül aztán kedvére válogathat az az ökotudatos vásárló, aki fontosnak tartja, hogy csak azokat a fenyőfákat vágják ki, amelyeket aztán ténylegesen el is adnak. Másképp fogalmazva: karácsonyfa lesz belőlük, nem pedig széthasogatva hevernek a placcon, várva a közterület-fenntartókat.
Így lesz a fenyővásárlás kényelmes, piacvédő, ökotudatos - és még a családi béke is megmarad!
December 24., délelőtt: amikor kint az utcán már feldarabolták a megmaradt fenyőfákat, otthon pedig kiderül, hogy az általunk kiválasztott, tökéletesnek gondolt fa az asszony szerint ferde. Most mindkét ünnepi hagyományra mutatunk megoldást, amely nemcsak környezettudatos, de még a magyar őstermelőket is segíti.
Ugyanolyan lényeges szempont persze a digitalizáció is: a világhálón való vásárlás nemcsak kényelmi funkciót jelent, de a virtuális kereskedő bevonása nagyobb haszonkulcsot is eredményezhet a termelőnek, mint a dömpingárral számoló multi.
Remélhetőleg a bővülés, az emberek ökogondolkodásának erősödése folyamatos marad – fűzte mindehhez hozzá Udvardy Zsolt.
Szerinte a tudatossághoz nemcsak az tartozik hozzá, hogy annyit veszel el a közösből, amennyire szükséged van, hanem hogy a keletkező feleslegből adsz is azoknak, akik szükségben szenvednek, mert jelenleg a legnagyobb problémát a szélsőségesen egyenlőtlen elosztás jelenti a világban.
"Ugyanakkor, ha tekintettel vagyunk a teremtett környezetünkre, másként állunk az emberi közösségekhez is"
– ez utóbbi bizonyítására pedig remek lehetőséget biztosít karácsony közeledte.
A közösségnek van a legnagyobb ereje, elég csak visszatekintünk a múltba, ám ez az érzés sajnos mára szinte teljesen kiveszett az emberekből – fogalmazott Udvardy Zsolt, majd hozzátette: ez a közösségért való tenni akarás markánsan él őbennük, ezért is ajánlottunk fel 10 darab fát olyan családoknak, ahol komoly terhet jelent a fenyőfa megvásárlása is.
De nemcsak a fogyasztók, a termelők számára is előnyökkel járhat ez a fajta kereskedés, egyrészt ezzel bővül a piacuk, másrészt csökken a térbeli korlát is– hiszen ilyenformán nemcsak a környéken árusíthatnak majd, a világháló segítségével sokkal többen láthatják a kínálatukat. Az pedig egyértelmű, ha a termelő nem adja tovább a portékáját a kereskedőnek, a felesleg csökkentése a saját érdeke.
Az emberek nem is sejtik, hogy 5-8-10 évig is növekszik egy fenyőfa, mire piacképes lesz, ezután marad 1-2 év arra, hogy értékesítsék, mert utána meghaladják az ideális méretet – magyarázta Udvardy Zsolt.
Csakúgy, mint a mezőgazdaság más szegmensében, a fenyőfapiacon is igaz, minél feldolgozottabb állapotban értékesít a termelő, annál nagyobb haszonkulcs marad nála. A kereskedő az alacsony árszintben érdekelt, viszont ha a termelő a saját maga jut ki a piacra, sokkal nagyobb bevétellel számolhat.
Zalából felhozni a fát amúgy sem olcsó mulatság: az útdíj, a bérleti díj, a szállásdíjak emelik a költségeket, és ezek akár a kereskedelmi árnak a felét is elérhetik.
"Komoly kockázattal is kell számolni, 1000 elültetett csemetéből csak 500 lesz olyan, ami aztán értékesíthető lesz; mert például nem elég szép, vagy pedig a szárazság, a fagy, esetleg a gombák okoztak benne kárt."
Az sem segít, hogy ebben a szektorban is egyre kevesebb a kis és családi gazdaság, hangsúlyosabb a birtokkoncentráció, nincsen utánpótlás. Ahhoz, hogy a nagybirtok teljesíteni tudja a multik igényeit, mondjuk 5000 nordmann fa leszállítását, ahhoz át kell állni monokultúrás termesztési rendszerbe, viszont ez kifejezetten vegyszerigényes technológia.
Így már november elején megkezdik a kitermelést, a kamionok felpakolását.
Az is megfigyelhető, hogy nagyon sok fát szállítanak Olaszországba, Ausztriába, míg hazánkba pedig Dániából érkeznek szállítmányok.
Udvardy Zsolték viszont továbbra is csak családi gazdálkodókkal állnak kapcsolatban, sőt, a továbblépéshez most már mindenféleképpen új termelők bevonására lesz a szükség – de ennek egyik előfeltétele, hogy megértessék a gazdákkal is, miért jó, ha csak azokat a fákat vágják ki, amelyekre ténylegesen van kereslet.