„Japán tovább kívánja mélyíteni az együttműködést biztonsági kérdésektől kezdve más globális témákban is Magyarországgal”
– jelentette ki Koszuge Dzsunicsi a Magyar Nemzetnek.
A volt nagykövet szerint, bár a keleti nyitás politikája Japánt nem érintette, erre azonban nem is volt szükség, hiszen a kétoldalú kapcsolatok hagyományosan erősek, és a további fejlődés iránya is jól halad.
Koszuge Dzsunicsi emlékeztetett rá, hogy a Magyarországra érkező befektetések közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben, a Magyar Suzuki idetelepülésével kezdődtek, és ma már 156 japán vállalat működik Magyarországon, amelyek közel 34 ezer embernek adnak munkát.
Arról is beszélt, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztere idén februárban tett hivatalos látogatást Japánban, ami a kétoldalú kapcsolatok újabb mérföldkövének tekinthető.
„Az alapértékekben osztozó két ország egyetértett abban, hogy a jogállamiságon alapuló nemzetközi rend fenntartása érdekében minden eddiginél szorosabban fognak együttműködni”
- tette hozzá Koszuge Dzsunicsi.
Magyarországon legutóbb 1990-ben tett hivatalos látogatást japán kormányfő. A volt nagykövet reményét fejezte ki aziránt, hogy Abe Sindzó miniszterelnöknek az előrehozott októberi választásokon való fölényes győzelme után több ideje lesz külföldi utakon részt venni.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Abe Sindzó látogatására még a V4-ek magyar elnöksége alatt sor kerülhet. Koszuge Dzsunicsi úgy fogalmazott:
„Mivel Japánnak hagyományosan nagyon fontos a visegrádi együttműködés, az időzítés valóban szerencsés lenne.”
Kína, valamint a 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumával kapcsolatban a volt nagykövet elmondta: Japán tiszteletben tartja a 16+1 fórum létezését.
„A V4 és Japán kapcsolatának azonban ehhez nincs köze. Nyitottak vagyunk az együttműködés elmélyítésére a visegrádi országokkal”
- szögezte le.
Az Abe-kormány kihívásairól szóló kérdésre válaszul elmondta: Japánnak biztonsági és gazdasági problémákkal kell megbirkóznia. Hozzátette:
„A biztonságpolitikát illetően elsősorban az Észak-Koreából érkező fenyegetésre adott válaszként erősítenünk kell a külpolitikánkat.”
A japán-amerikai biztonsági rendszer megerősítését és a két ország elrettentéspolitikájának fokozását is elengedhetetlennek nevezte.
Szerinte a 2020-as tokiói nyári olimpiának súlyos költségei lesznek, de gazdaságélénkítő hatása hosszú távon kifizetődővé teszi, illetve jót tesz majd társadalomnak is.