Az Állami Számvevőszék története a dualizmus koráig nyúlig vissza. A kommunista diktatúra kiépülésével 1949-ben rendelettel szüntették meg. 1989-ben alapították újra, az Alkotmánybíróság mellett a demokratikus intézményrendszer egyik tartópilléreként tekintenek az ÁSZ-ra. Feladata szerint a közpénzek felhasználásának, a nemzeti vagyon kezelésének, valamint az Országgyűlésnek a legfőbb gazdasági ellenőrző szerve.
Állás nyugdíjig?
2010 óta az ÁSZ pillérszerepe erősen elvékonyodott, miután a Fidesz-KDNP parlamenti többség egy fideszes pártkatonát ültetett a szervezet élére 12 éves mandátummal. A szabályozás szerint az elnök újraválasztható, és akár egészen a 70. életévének betöltéséig ülhet a székében. Mentelmi jog védi.
A poszt betöltését kizáró tényező: a kinevezést megelőző négy évben betöltött kormányzati poszt, vagy bármelyik párt országos szervezetében viselt választott vezetői tisztség.
A korábbi gyakorlattal szemben már csak egy alelnöke van az ÁSZ-nak, szintén 12 éves megbízási idővel.
Törvényt módosítottak Domokos kedvéért
A 2010-es kormányváltás után néhány héttel az ellenzék tiltakozása ellenére a Fidesz-KDNP korábbi országgyűlési képviselőjét, Domokos Lászlót ültette az Állami Számvevőszék élére.
A kormánypártok a befolyásuk növelése érdekében megszavazták az úgynevezett Lex Domokost, amellyel fellazították az összeférhetetlenségi korlátozásokat, így a Költségvetési Tanácsba kerülésnél már nem jelentett kizáró körülményt, ha valaki a kinevezése előtti négy évben országgyűlési képviselő volt.
Domokos ilyen módon beülhetett a Költségvetési Tanács helyébe lépő három tagból álló új testületbe is.
A fagyi az oka
A Gazdag ember, szegény ember című amerikai film hatására fordult a közgazdaságtudomány felé Domokos - derült ki egy vele folytatott beszélgetésből. Azt is elmondta, hogy a fagyi költségösszetétele felkeltette az érdeklődését.Nem tartják a szakma ászának
Domokos a rendkívül fontos pozícióit úgy tölti be, hogy elődjével, Kovács Árpáddal ellentétben nem sorolták a szakma kiválóságai közé.
Pécsen szerzett okleveles közgazda képesítést, majd a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem Továbbképző Intézetében szakközgazdász-diplomát vehetett át 1991-ben. Ugyanekkor lépett be a Fideszbe is.
Fiatalon kezdett politikai karrierjének építgetésébe, emiatt mindössze két évig dolgozott osztályvezetőként a Békés megyei Univerzál Kereskedelmi Vállalatnál. 1994-ben elveszítette Békéscsabán az akkor már négy éve betöltött alpolgármesteri posztját, viszont a megyei közgyűlésbe képviselőként beülhetett.
Bár politikustársai szerint első ciklusában Domokos a megyei közgyűlésben észrevétlen maradt, pártvonalon annál jobban futott. 1996-ban a Fidesz megyei elnöki posztra emelte.
Két évvel később egyéniben országgyűlési mandátumot nyert és a parlament mellett beült a Békés Megyei Közgyűlés elnöki székébe is. Utóbbit 2002-ben ugyan elveszítette, de 2006 őszén ismét a megyei testület első embere lett. A térségben napjainkban is meglévő befolyását ekkor alapozta meg.
Miután 2010 nyarán az ÁSZ elnöke lett, fideszes örökösödési belharc robbant ki a térségben Domokos emberei - Vantara Gyula és csapata - és a hatalmi űr betöltésére törekvő Simonka György körei között.
Az ÁSZ-elnök ma is meglévő befolyásának tudják be a megyében, hogy a békésszentandrási polgármesteri székből - jobbikos győzelemnek köszönhetően - kibukó bizalmasának tartott, Hamza Zoltánnak a közgyűlési képviselőség mellé sikerült megcsípnie a térségben működő hulladékgazdálkodó cégeknél is pozíciókat.
Az öndicséret büdös és drága
Ahogy mondani szokták, Domokos kimaxolta a megyei közgyűlés élén töltött ciklusait. 2002-ben az országgyűlési választások előtt a szocialista Tóth Károly egy békési reklámújságban hirdetésként tette közzé, hogy számításai szerint Domokos a mögöttük hagyott négyéves ciklusban 110 milliót keresett csak a megyegyűlésben betöltött tisztsége révén, hiszen ekkor már parlamenti képviselő is volt.
Az ügy pikantériája, hogy a határozatot, ami a kifizetést lehetővé tette, a szocialisták is megszavazták. 1998 és 2002 között megyegyűlési elnökként mindenkori tiszteletdíján és költségtérítésén felül, negyedévente bruttó 4,5 millió forint prémiumot vehetett fel, mert a Békés Megyei Közgyűlés elnökeként fenntartja a megyei önkormányzat likviditását. Igaz, hogy ez volt a megbízatás szerint a feladata. 2002-ben kibukott ebből a funkciójából.
Jutalom másfél hónap után
2006-ban, amikor visszatért a megye élére, jelentős személycseréket hajtott végre a hivatalában, ami miatt számos munkaügyi per is indult. Az elvégzett munka jutalma sem maradt el. Ugyan csak 2016 október közepén ült vissza a közgyűlés élére,
decemberben már másfél havi munkája után 900 ezres jutalmat kapott.
Domokos azt mondta, hogy soha nem vett fel törvénytelenül sem költségtérítést, sem jutalmat.
A vonatkozó időszakban felvett közpénz nagyságáról nem adott tájékoztatást sem a politikus, sem a sajtó által megkeresett hivatalok, noha közpénzről volt szó. Olyan forrásról, amelynek felhasználását immár hét éve egy Domokos által irányított szervezet ellenőrizni.
A legeladósodottabb megyék egyike
Óriási viták után 2007-ben a megyei közgyűlés 8 milliárd forintos, valamint 1400 millió Ft svájci frank alapú, 20 éves lejáratú, változó kamatozású kötvény kibocsátásáról döntött a tervezett fejlesztési feladatok finanszírozásához szükséges saját forrás biztosításához. Az Állami Számvevőszék anyagából kiderült:
„az önkormányzat pénzügyi helyzete – 2007-2009 között – eladósodási szempontból összességében kedvezőtlenül változott, mivel a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek összes forráson belüli aránya növekedett.”
Békés Megyei Önkormányzat adósságállománya 2007-2010 között 0,04 milliárd Ft-ról 15,4 milliárd Ft-ra emelkedett.
Ezzel a legeladósodottabb megyék közé került Békés, Pest állt az élen 17,3 milliárdos hitellel.