A Fidesz vezetői az általuk irányított városokon is átgázoltak a bevándorlók kedvéért

Egy közösségi szálló és a legbátrabb város kálváriája.

2010 januárjában még a Bajnai-kormány találta ki, hogy a Nógrád megyei településen milyen jól festene egy idegenrendészeti létesítmény, amit végül 2011. március 1-jén, már bőven a Fidesz regnálása alatt nyitottak meg.

A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) honlapján olvasható jellemzés nagyon is egyértelművé teszi, hogy mi várható az eufemisztikusan csak Közösségi Szállásként aposztrofált intézménytől:

ide zömmel azok kerülnek, akik idegenrendészeti eljárás vagy őrizet alatt állnak, de a nemzetközi egyezmények miatt nem kiutasíthatók az országból (a többi esetet lásd a linkelt leírásban - a szerk.).

Nem kellett sokat várni, amíg az ország egyik legszegényebb régiójába száműzött, nyitott létesítmény eleve problémás lakói konfliktusba kerültek a helyiekkel.

Felszínre törtek a feszültségek

2012-re már komoly feszültségek alakultak ki a balassagyarmati és környékbeli lakosok, valamint a szállón élők között, melyek eredménye egy tüntetés, majd egy parázs hangulatú lakossági fórum lett, melyre július 31-én került sor.

Itt a BMH országos és régiós, valamint a rendőrség országos és helyi illetékesei nem túl nagy sikerrel igyekeztek lecsillapítani a kedélyeket. A fórum jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a szálló ugyan teljes egészében uniós pénzből újult meg, illetve szintén EU-s pályázati pénzből került bele szociális munkás és pszichológus, az egész hajítófát sem ér, mivel

a szükséges tolmácsokat képtelenek központilag biztosítani az intézmény számára, ami ellehetetleníti például a bentlakók pszichés problémáinak kezelését.

Dr. Halmosi Zsolt, országos rendőrfőkapitány-helyettes igen őszinte kijelentéssel tárta föl kegyetlen valóságot (emlékezzünk, a hivatalos kormánykommunikációban ekkor még nem jelent meg a bevándorlás témája - a szerk.):

"Sok őrzött szállás működik (Magyarországon - a szerk.), sok külföldit tartunk fogva, akik veszélyt jelentenek a közbiztonságra."

Az akkor jobbikos országgyűlési képviselő Zagyva György Gyula már itt rámutatott a rendszerben meglévő anomáliákra:

"Konkrétan tudom, hogy a magyar költségvetésben van arra külön alap, hogy ezeknek a személyeknek a hazatérését elősegítsék - ez pármilliós tétel. Viszont több száz milliót költenek arra, úgynevezett migrációs alapból, hogy itt tartsák őket. A migrációs alap miért sokkal nagyobb, mint az az alap, ami elősegítené, hogy hazamenjenek?"

Az eset pikantériája, hogy a fórumon szintén megjelenő Balla Mihály fideszes országgyűlési képviselő legnagyobb problémája az volt, hogy mit keres ott a jobbikos honatya, mikor az nem is az ő körzete, mire Zagyva csak annyit válaszolt:

"Elvégzem a te munkádat."

Pár hónapra rá 2571 aláírás gyűlt össze a Közösségi Szálló bezárásáért, ám ez a kezdeményezés is hatástalan maradt.

Munkára fogták a bevándorlókat Balassagyarmaton

Dobrocsi Lénárd, Balassagyarmat jobbikos önkormányzati képviselője kérdésünkre elmondta, hogy a fő üzenetük az volt az akcióval, hogy a liberális jogvédő szervezetekkel ellentétben a kötelezettségeket hangsúlyozzák. Mint fogalmazott, Balassagyarmaton tarthatatlannak tartják azt a tendenciát, hogy a tisztességes magyar emberek adóforintjaiból tartsák el az illegális migránsokat, miközben semmilyen kötelezettség nem vonatkozik rájuk.

A fideszes cinizmus nem csak a várost lökte a farkasok elé

A gyűlést követően indult meg Medvácz Lajos, fideszes polgármester, Balla Mihály és Pintér Sándor belügyminiszter éveken keresztül tartó, már-már egy plátói szerelmet idéző üzengetése.

Az Alfahír birtokába került levelezés rövid tanulsága:

ha a kormánypárt politikai érdekei úgy kívánják, az általa irányított városokon is gond nélkül átgázol.

Ugyanis hiába sorakoztak a logikus és teljes mértékben megalapozott érvek a szálló bezárása, őrzötté tétele és/vagy a városból való elköltöztetése mellett,

Pintér Sándor hajthatatlan maradt, olyannyira, hogy a város első emberét is négy éven át konzekvensen lapattintotta.

A Fidesz ugyanis ekkor még hallani sem akart a komoly együttélési problémákat okozó szállólakók és az intézmény eltakarításáról.

Íme, néhány szemelvény a levelekből, csak hogy lássuk, mikre nem reagált semmi érdemit Orbán Viktor belügyminisztere:

2012. augusztus 9.

"A társadalomban a gazdasági helyzet romlása miatt növekvő feszültség arra figyelmeztet minden felelős vezetőt, hogy a lakosság biztonságérzetét legalább a közterületeken próbálja megerősíteni."

"(...) a Közösségi Szállóra kerülő idegenek nem menekültek (...), hanem egytől egyig jogsértő módon hazánkban tartózkodó személyek, vagyis jogos elvárás lenne esetükben a menekültjogról szóló eljárás alkalmazása."

"Igaz, hogy a szálló lakói által elkövetett jogsértések a város 1-3 százalékát teszik ki "csak", de a városnak ez az 1-3 százalék sem hiányzik."

2013. február 20.

"Vannak szakemberek, akik nem zárják ki a drogkereskedelem és a prostitúció jelenlétét sem."

2013. április 30.

A polgármester ekkor már Szabó Máténál, az alapvető jogok biztosánál is lobbizott a tábor bezárásáért, külön kiemelve egy esetet, amikor az egyik bevándorló egy összetűzés során megkéselt egy hugyagi cigány férfit.

2013. július 11.

Ebben a levélben Medvácz már a 2014-es választásokon való rossz szereplést is kilátásba helyezte, illetve "rasszista csoportok" felbukkanását vizionálta, hátha Pintér erre már lép valamit, mindhiába:

"Az idegenszállóval kapcsolatos bárki ellen irányuló erőszakos cselekmény (...) káros következményekkel járhat a jövő évi választásokon (...)."

A belügyminisztert az sem hatotta meg, hogy a polgármester a jelenlegi szálló férőhelybővítését is felajánlotta, csak tegyék már zárttá az intzéményt.

Az alpolgármester durván elszólta magát

Telt-múlt az idő, a Fidesz 2015-ben az állami média és a párt körül kiépülő médiabirodalom teljes gépezetével rárepült a migráció témájára, Orbán Viktorból pedig a határokon gyülekező "vad hordák" ellen fellépő végvári vitézt fabrikált a finkelsteini és habonyi kommunikáció.

Ma már tudjuk, mekkora átverés is volt ez a mutatvány, a csontvázak pedig csak úgy záporoznak elő a szekrényből.

Dobrocsi Lénárd, a Jobbik akkor friss balassagyarmati képviselője - akinek oroszlánrésze volt abban, hogy a városvezetés folyamatosan rákényszerült, hogy a szálló kérdésével foglalkozzon - egy 2015. február 26-ai testületi ülésen hatalmas nyulat ugrasztott ki a bokorból, amikor a BMH munkatársainak feltett kérdéseire reagálva többek közt a következő kommentár hagyta el Csach Gábor, fideszes alpolgármester száját:

"Igen, Dobrocsi Lénárddal egyetértünk, mi is örvendünk annak, hogy a kormány álláspontja radikálisan megváltozott az ügyben, bár ismerve egyébként a belső információkat, fogalmazzunk úgy, hogy a kommunikációja változott radikálisan."

A kissé szarkasztikusnak szánt mondatból világosan látszik, hogy a kormány politikájában beállt fordulat csupán látszólagos, nem több egy marketingfogásnál, amivel a Fidesz középvezetői rétege is tökéletesen tisztában volt.

Ugyanebben az évben hazudott Csach egy méreteset a Balassagyarmaton elszállásolt illegális bevándorlók létszámáról:

Erről nem volt plakátkampány: Helyi szinten is titkolta a Fidesz, hány bevándorlóval lettünk többen

Balassagyarmat fideszes alpolgármestere, Csach Gábor az alábbi kijelentést tette a 2015. szeptember 24-ei testületi ülésen:"Egyébként július óta megemelkedett a regisztrációra ideszállított migránsok száma, de ez nem haladja meg a szálló kapacitását. Sőt elmondható, hogy nagyjából háromnegyed éve a szálló átlagos működési kapacitása 15-30 fő között van."

Meglágyult a vasminiszter szíve?

2016-ban újabb kör levélváltás következett: február 29-én Medvácz és Balla együtt könyörögtek ismét Pintér Sándor jóindulatáért, ezúttal már azzal érvelve, hogy az ingatlan szomszédságában lévő egykori  kollégiumban 2016 szeptemberétől az egyház működtetésben lévő Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatát helyezik el,

ami 200 kisgyermek ott tartózkodását jelenti majd.

Pintér látszólag meghallgatta a szívhez szóló sorokat, március 6-ai válaszában pedig arra kérte a polgármestert:

tegyen javaslatot rá, melyik más településre helyezzék át az intézményt, illetve csatolja az adott képviselő-testület által elfogadott befogadó nyilatkozat.

Ezzel a belügyér nemes egyszerűséggel párttársa nyakába varrta az új helyszín megtalálását és a tábor elfogadtatásának lobbitevékenységét, ami egy eleve kudarcra ítélt kaland volt (már csak azért is, mert anno a balassagyarmatiakat sem kérdezték meg, szeretnének-e migránsszállót a városukba).

Amivel nyilván Pintér Sándor is tökéletesen tisztában volt, ahogy azzal is, hogy mekkora tehertétel a szálló a 15 ezer fős város nyakán. De ha rajta múlik, biztos nem fogják bezárni a kifejezetten problémás bevándorlók egyetlen hazai "ülepítőjét".

Megoldás azóta sincs, az intézmény továbbra is üzemel, mintha mi sem történt volna. Mostanra viszont már egész nyilvánvaló, miért nem akarja megoldani a problémát a kormányzat:

valahová el kell dugni a fű alatt befogadott 2300 bevándorló legproblémásabb részét, a Fidesz szemszögéből nézve a balassagyarmatiak pedig "így jártak".

(A fejléckép illusztráció - Fotó: Béli Balázs / Alfahír)

Vona Gábor: mindenkinek színt kell vallania

A Jobbik elnöke szerint az alaptörvény módosítása, a letelepedési kötvény "üzletágának" megszüntetése az a helyzet, amikor mindenkinek színt kell vallania, meg kell mutatnia valós szándékait. Vona Gábor kedden Balassagyarmaton azt mondta: ha a Fidesz és a kormány úgy dönt, hogy ebben nem partner, akkor a magyar társadalomnak kell nyomást gyakorolnia a kormányra, és azt sem tartja kizártnak, hogy az embereknek az utcára kell vonulniuk Magyarország megvédését követelve.