2018. 01. 29. 10:58

Nem állította meg a szigorítás a kamupártokat - válogasson kedvére!

Mint írtuk, akár 250 párt is nekifuthat az országgyűlési választásoknak. Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartásában ugyanis nagyjából ennyi jogerősen bejegyzett párt szerepel, a Nemzeti Választási Iroda pedig 58-at már nyilvántartásba is vett.

A négy évvel ezelőtti országgyűlési választás óta 116 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és ebből eddig csak egyet töröltek a nyilvántartás szerint. 2010 és 2014 között 51 pártot alapítottak, így a mostani pártalapítási hullám az 1990-es évek első fele óta példátlan.

A kamupártokat az anyagi haszonszerzés vagy a realitások talajától való elrugaszkodottsággal párosuló szent őrület motiválhatja.

A legutóbbi választások során már nem kellett kopogtatócédulákkal bajlódni, elég volt megszerezni az 500 ajánlást egy-egy jelöltnek az induláshoz, és máris megkapta az egymillió forintos állami támogatást. Amelyik párt 27 jelöltet el tudott indítani, további 149 millió forintot kapott.

A NAV tavaly év végén jelentette be: az utólag kiszabott, összesen 2 milliárd forintos bírságokból mindössze 4 milliót tudtak behajtani és végleg lemondtak arról, hogy visszavegyék a pénzt a kamupártoktól.

Bár a kormánypártnak kifejezetten jól jön, ha az ellenzéki szavazatok néhány százalékát lecsípik a teljesen ismeretlen és esélytelen pártok, tavaly novemberben szigorítottak a törvényen. A kampányfinanszírozási törvény módosítása szerint egy állami kampánytámogatásban részesülő pártnak el kell érni az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt, különben köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt. Fontos változás az is, hogy amennyiben egy párton nem tudják bevasalni a pénzt, úgy az adóhatóság a megnevezett vezető tisztségviselőkkel szemben intézkedik.

Úgy tűnik, a szigorítás nem szegte az ügyeskedők kedvét. A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása szerint a mai napig már 58 párt vetette magát nyilvántartásba az áprilisi választásokra.

Csak a cigány szavazatokra négy formáció próbál ráhajtani, bár sok esetben embert próbáló feladat lehet a megfenyegetett, félelemben tartott közmunkások meggyőzése arról, hogy ne a jelenlegi hatalom jelöltjét támogassák. A legismertebb ilyen induló Horváth Aladár-féle Magyarországi Cigánypárt, akik már négy évvel ezelőtt is próbálkoztak, igaz, csak 8810 szavazatot sikerült begyűjteniük, dacára kiváló akusztikus zenés kampányvideóiknak, amikben még a népszerű Lejla is feltűnt, maga Horváth Aladár is énekelt, nézettségük pedig megközelítette a 30 ezret a Youtubeon. Az új kampánydal már modern, stúdióban vették fel, igaz, kevésbé autentikus, és az egyébként igen tehetséges Rostás Tünde szereplése ellenére is csak 3,9 ezer megtekintésnél jár, ami nem sok jóval kecsegtet az eredményeket illetően. 

És akkor mit szóljon az Európai Cigányok Demokratikus Pártja, az Európai Roma Keresztények Jobblétéért Demokratikus Párt vagy a Magyarországi Cigányok Fóruma - Összefogás Magyarországért Párt?

Szintén a rosszabb körülmények közt élőket célozza a Minden Szegényért Párt, a Hátrányos Helyzetűek pártja és a Szegényekért Párt is.

Talán a demokratikusnak nevezett baloldali-liberális ellenzék szerencsétlenkedése vezetett oda, hogy megpróbálkozik a Parlamentbe kerüléssel a Magyarok a Demokráciáért Párt, a Magyar Demokratikus Unió, a Demokrata Párt, a Magyar Demokraták szövetségének pártja és a Közösen Egymásért Demokratikus Néppárt is.

Vannak, akik továbbra is széles körű összefogásban gondolkodnak, erre utal legalábbis a Kell az Összefogás Párt és az Összefogás Párt neve, bár kissé félő, hogy szimpatizánsaik tömegei összekeverik majd őket. (Reméljük nem éleződnek ki az ellentétek annyira, hogy kijelentsék: egy összefogáspártos soha nem foghat össze egy kellazösszefogásossal!)

Akadnak, akiknek egész egyszerűen nem tetszik, ami van (az Elégedetlenek pártja vagy a Változást Akaró Szavazók Pártja feltételezhetően ilyen), vannak viszont, akik épp a Fideszre emlékeztető nevekkel próbálkoznak meg: ilyen lehet a Jó Út Magyar Polgári Párt vagy a Hajrá Magyarország! Párt, utóbbi talán a szurkolók szavazataira is számít.

A mindig minden körülmények között különutas nemzeti radikálisoknak is főhet a fejük, hogy a Szövetség a Szent Korona Országáért Konzervatív Pártra, a Haza Pártjára, a Nemzeti Radikális Köztársasági Pártra, a Nemzetegyesítő Mozgalomra, vagy a Bertha Szilvia-féle Értünk Értetek - a Hiteles Pártra szavazzanak, esetleg hagyják az egészet, mert már úgyis megvettek mindent a zsidók, vagy valami ilyesmi. Utóbbi induló egyébként akkor sem dőlhet a kardjába, ha nem sikerül átvennie a hatalmat, kapott ugyanis egy műsort a Hatos Csatornán, ahol például operetteket lehet tőle kérni, vagy verseket, mindent, ami magyar.

A Fiatalok és Idősek Társadalmi Integrációja Párt programjáról sajnos semmit sem lehet tudni, de ideális célkitűzés lehet például az, hogy mindenki átadja mindenkinek a helyét a buszon. Hogy ez elég lesz-e a bejutáshoz, egyelőre kérdéses, de a károgóknak nem szabad elfelejteni, hogy a választáson első sorban a fiatalok és az idősek szavaznak.

Üde színfoltnak ígérkezik a 2012 óta létező Aquila Párt, ami honlapja szerint értelemmel és megfontoltan megy a választások elébe. A Varga Péter Miklósné által vezetett párt nemrég közleményben keresett olyan embereket (akár 2-3 főtől), akik hajlandók végighallgatni nívós, zenés, irodalmi műsorukat, melynek végén lelki tanácsadással is tudnak szolgálni. (Tipp: nem talált.)


 
Szintén nekifut a választásoknak a mérhetetlen támogatottsággal rendelkező KDNP, igaz, a kamukeresztény alakulat ismét megoldja, hogy a fenti pártokhoz közelítő támogatottsága ellenére is bekerüljön a Parlamentbe, hiszen közösen indul jelenlegi szövetségesével, a Fidesszel.

Aki pedig még mindig nem találta meg az igazit, szavazhat a Végső Esély Pártra is. (2016 őszén egy baráti beszélgetés közben döntötték el, hogy megalakulnak, és Facebook-oldaluk tanúsága szerint abban különböznek a többi párttól, hogy a 10 fős tagságukban több a nő, mint a férfi. 6-4.)