Washington feloldja menedékkérők befogadásának tilalmát

Az Egyesült Államok felújítja menedékkérők befogadását 11, biztonsági szempontból magas kockázatúnak minősített országból, egyúttal viszont megszigorítja kérelmük elbírálásának szabályait - jelentette be hétfő este a belbiztonsági minisztérium.

A tárca közleménye ugyan nem jelöli meg a 11 országot, de nevük elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselők egy újságíróknak tartott hétfői háttérbeszélgetésen elmondták, hogy a következőkről van szó:

  • Egyiptom
  • Észak-Korea
  • Irak
  • Irán
  • Jemen
  • Líbia
  • Mali
  • Szíria
  • Szomália
  • Szudán és Dél-Szudán

A külügyminisztérium, a belbiztonsági tárca és a hírszerző ügynökségek 90 napon keresztül tüzetesen vizsgálták az ezekből a "különösen kockázatosnak" minősített országokból az Egyesült Államokba irányuló bevándorlást és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket, s ezután döntöttek a változtatásról.

A vizsgálatok októberben kezdődtek és a múlt héten zárultak le, a State Department adatbázisából kiderült, hogy ezen időszak alatt jelentősen zuhant az érintett országokból befogadott menedékkérők száma.

A tilalom feloldásával egyidejűleg azonban új ajánlást fogalmaztak meg a menekültek befogadásával foglalkozó program (USRAP) engedélyezési eljárását illetően. Ennek értelmében a menedékkérők szigorúbb ellenőrzését írják elő, s a kockázatosnak tartott országokból érkezők közül egyes személyeket további különleges vizsgálatoknak vetnek alá, bár azt nem hozták nyilvánosságra, hogy kiket és milyen jellegű különleges vizsgálatokkal kívánnak kiszűrni. Ezen kívül rendszeresen felülvizsgálják majd azon országok listáját, amelyeket nemzetbiztonsági szempontból veszélyeseknek tartanak.

Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter hétfőn a Wilson Központban beszélve kitért ugyan az új biztonsági intézkedésekre, de nem bocsátkozott részletekbe. Azt hangsúlyozta, hogy ezek megakadályozzák majd, hogy "terroristák, bűnözők és csalók visszaéljenek az új bevándorlási programmal". A tárcavezető leszögezte: "létfontosságú, hogy tudjuk, kik lépnek be az Egyesült Államokba".

Donald Trump elnök már a 2016-os elnökválasztási kampányában is azt ígérte, hogy rendezi az illegális bevándorlók helyzetét, és visszafogja a jogszerű bevándorlás arányát is. Egyik első intézkedése egy elnöki rendelet volt: a határellenőrzés szigorítását ígérve, átmeneti időre - az új biztonsági intézkedések kidolgozásáig - felfüggesztette a beutazást egyes, az Egyesült Államok biztonságára veszélyesnek ítélt országokból, más országokból pedig - szintén átmenetileg - korlátozta a beutazások számát. Néhány szövetségi bíró többször is megtámadta az elnöki rendeletet, amelyet azonban a szövetségi legfelsőbb bíróság az ősszel helyben hagyott, és a rendelet decemberben életbe is lépett. Októberben a kormányzat már bejelentette, hogy felfüggeszti az átmeneti beutazási korlátozásokat, de 11 országra mostanáig érvényben hagyta a menedékkérelmek befogadásának tilalmát.

Forrás
MTI
sss
2019. április 24. | 07:15
Bencsik
sss
2019. április 24. | 07:15
Bencsik
Láttál valami izgalmasat?
Küldd be nekünk!
Szerkesztő:
Harmati András
sss
2019. április 23. | 16:39
Nem túl elégedettek a helyiek a fideszes városvezetővel.
sss
2019. április 23. | 15:45
Jöhetnek a kórházbezárások?

Szomorúbban nem is indulhatna a hét: a velünk élő 1995, a Nemzet Szakértő Közgazdásza, Bokros Lajos, pontosabban pártja, a Modern Magyarországért Mozgalom feladta a harcot, nem küzd tovább a modern Magyarországért. Mint írják:

„A Modern Magyarország Mozgalom hét éven át tartó önzetlen küzdelme, amelynek középpontjában az egyén, a vállalkozás és a piac szabadsága, a magyar nemzet és Európa érdekeinek egysége, a sokszínűség ünneplése, a népek közötti feltétlen szolidaritás, a szegények és az elesettek támogatásának, felemelésének parancsa állt, nem vezettek sikerre”.

Ezt olvasva nyilván olvasóink ezrei rohannak bánatukban a kisboltba vagy a kissarkiba egy kevertért, hiszen ők is tudják, érzik, nem vagyunk rá méltók, hogy egy ilyen párt képviselje a "szabadságelvű konzervativizmust, a kapitalista piacgazdaságot és a képviseleti demokráciát".