A szenátus is rábólintott: többé nem lehet „lengyel haláltáborokról” beszélni

A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

A jogszabályt hosszas vita után 57 szavazattal 23 ellenében, két tartózkodással fogadták el a szenátusban. Korábban a lengyel ellenzék, valamint Izrael és az Egyesült Államok kormánya is aggályait hangoztatta, szerintük a törvény pontatlanul fogalmaz és várhatóan csorbítja a demokratikus jogokat. A hatályba léptetéshez a jogszabályt még Andrzej Duda államfőnek is alá kell írnia.

A lengyel elnök azt mondta, ők nem is vettek részt a holokausztban

A délnyugat-lengyelországi Zoryban elhangzott beszédében az államfő a hírügynökségek szerint első alkalommal szólalt fel az Izrael és Lengyelország között diplomáciai csörtét kiváltó törvénytervezet ügyében, amely büntethetővé tenné, ha a sajtóban Lengyelországra hárítják a náci Németország által elkövetett bűntettekért való felelősséget például azzal, hogy a "lengyel haláltáborok" kifejezést használják.

A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint a szenátorok módosításokról is szavaztak.

Az új előírásokkal a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetéről (IPN) szóló törvényt módosítják, így az IPN ügyészei büntetőjogi eljárásokat indíthatnak majd azok ellen, akik "nyilvánosan és a tényeknek ellentmondva" Lengyelországot, illetve a lengyel nemzetet a nácik bűntetteiben való bűnrészességgel vádolják, vagy "kirívóan csökkentik e tettek valódi elkövetőinek felelősségét". Az ilyen tettet pénzbírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák. Nem számít majd bűntettnek viszont, ha ezt "művészeti vagy tudományos tevékenység keretében" követnék el.

A lengyel képviselőházban múlt pénteken elfogadott módosítás ellen élesen tiltakozott Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, emellett a jeruzsálemi Jad Vasem holokauszt-emlékközpont és a Zsidó Világkongresszus (WJC) is bírálta a törvényt, amelyet utóbbi "történelmileg zavarosnak és a demokrácia elleni támadásnak" nevezett. Robert Singernek, a WJC elnökének véleménye szerint a lépés "azért is kifogásolható, mert az elfojtja a valódi szembesülést az ország háborús történelmének legdermesztőbb jelenségével, azzal, milyen mértékben voltak cinkosok a helyi lengyelek zsidó szomszédaik megsemmisítésében".

Néhány órával a varsói szenátusi szavazás előtt, szerdán az Egyesült Államok is nyugtalanságának adott hangot a törvény esetleges nem kívánt következményei miatt.

Heather Nauert külügyminisztériumi szóvivő megértően nyilatkozott a módosítás deklarált céljával kapcsolatban. "Aggódunk azonban amiatt - tette hozzá -, hogy elfogadása esetén a törvény csorbíthatja a szólás és a történelmi vita szabadságát." A törvény emellett "hatással lehet Lengyelország érdekeire és stratégiai kapcsolataira, beleértve az Egyesült Államokhoz és Izraelhez fűződő viszonyt" - figyelmeztetett az amerikai külügyi szóvivő, úgy vélekedve, hogy a szövetségesek között keletkező esetleges megosztottságból "csak ellenfeleink profitálhatnak".